Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


2.félév: Társadalomismeretek 2

2009.02.16

Tantárgyi dokumentáció levelező tagozaton

2008/2009 tanév 2. félév

 

 

I. A tantárgy neve:

Társadalomismeretek 2. . Magyar társadalomtörténet

 

A tantárgy nevének angol fordítása:

            Basic knowledges about the society 2. . Hungarian social history

 

Típusa:

kötelező

                                        

Tárgykód:

            KJBLES073B

 

Kreditértéke:          

            5

 

Az előzetes ismeretanyag leírása:

            Szociológiai, szociálpolitikai és történelmi ismeretek

 

A tantárgy célja:

 

A kurzus során a hallgatók megismerkednek a társadalmi változások alapvető történeti motívumaival, illetve kiemelten a magyar társadalom fejlődésének, konfliktusainak –hangsúlyosan a XIX. századtól napjainkig húzódó- történelmi gyökereivel és összefüggéseivel, valamint a modernizáció és a polgárosodás folyamatát meghatározó tényezőkkel.

 

Fejlesztendő kompetenciák:

 

A kurzus során a hallgatók megismerkednek a legfontosabb társadalomtörténeti elméletekkel, a modernizáció folyamatával, a társadalom rétegződésével, a mobilitási esélyek változásával, valamint a vizsgált időszakokban a magyar lakosság életmódbeli jellemzőivel. A félév végére a hallgatók képesek lesznek eligazodni a magyar társadalom fejlődési irányát befolyásoló gazdasági és politikai tényezők között.

 

II. Az oktató neve:  Simonik Péter (simonik@uranos.kodolanyi.hu)

 

 

III. A tantárgy részletes tematikája heti bontásban (2 alkalom):

 

  1. Alapfogalmak, elméleti keretek

 

  1. Családok és háztartások a XIX. században

 

  1. Magyarország településszerkezete

 

  1. Társadalmi rang és presztízs

 

  1. Társadalmi mobilitási folyamatok a XIX. században

 

  1. Vallási és etnikai kisebbségek

 

  1. A trianoni döntés gazdasági, politikai és társadalmi hatásai

 

  1. A társadalmi elit összetétele

 

  1. A magyar munkásosztály helyzete

 

  1.  A magyar paraszti társadalom

 

  1.  Elitváltás a II. világháború után

 

  1.  A városi munkásság

 

  1.  Falvak és városok 1945 után

 

  1.  Életmód, hétköznapok

 

 

Kötelező irodalom:

 

 

Gyáni Gábor – Kövér György: Magyarország társadalomtörténete a reformkortól a

            második világháborúig, Osiris Kiadó Budapest 1998.

 

Valuch Tibor: Magyarország társadalomtörténete a XX. század második felében, Osiris Kiadó Budapest 2001.

 

 

Ajánlott irodalom:

 

 

A magyar ugar (szerk.: Léderer Pál) ELTE – T-TWINS Kiadó, Budapest 1991.

 

Az úri Magyarország (szerk.: Léderer Pál) ELTE – Hilscher Rezső Szociálpolitikai Egyesület – T-TWINS Kiadó, Budapest 1993.

 

Így laktunk Pannóniában (szerk.: Léderer Pál) ELTE – T-TWINS Kiadó, Budapest 1992.

 

Magyarország társadalomtörténete 1945-1989. (szerk.: Fokasz Nikosz – Örkény Antal), Új Mandátum Könyvkiadó Budapest 1999.

 


 

 

IV. A számonkérés módja:

 

Feladatok:

 

A tantárgy mérése a hallgató órai aktivitása, 2 -otthon elkészítendő- feladat, valamint egy zárthelyi dolgozat alapján történik. Ezen feladatok teljesítése mindenkinek kötelező és az egyik nem válthatja ki a másikat. A hallgatónak az egyes feladatokat az órán megbeszélt határidőre kell elkészítenie ahhoz, hogy év végi érdemjegyét megszerezze.

 

 

1.      A hallgató ismeretségi körébe tartozó személlyel interjú készítése egy olyan 1945 előtti tárgyról, amelyik már hosszú ideje a család birtokában van és amelyhez valamilyen személyes emlék fűzi. Az interjú alapján max. 2 oldalban be kell mutatni a tárgy történetét, rámutatva annak esetleges társadalomtörténeti hátterére.

 

2.      A hallgató ismeretségi körébe tartozó személlyel interjú készítése egy olyan 1945 utáni tárgyról, amelyik már hosszú ideje a család birtokában van és amelyhez valamilyen személyes emlék fűzi. Az interjú alapján max. 2 oldalban be kell mutatni a tárgy történetét, rámutatva annak esetleges társadalomtörténeti hátterére.

 

 

A hallgató a félév folyamán lehallgatott előadások anyagának elsajátításáról írásbeli vizsga (kollokvium) keretében ad számot.

 

 

Az értékelés módja:

 

A hallgató év végi érdemjegyét az egyes feladatok és az írásbeli vizsga eredményeiből képzett összesített mutató alapján kapja meg. Valamennyi feladatot legalább elfogadható szinten (a dolgozat esetében ez 50 %-ot jelent) kell teljesítenie ahhoz, hogy összesített érdemjegyét megszerezze. Az otthon elvégezendő feladatok sikeres teljesítése esetén a hallgató 20-20 pontot, sikeres írásbeli vizsga esetén pedig legfeljebb 60 pontot érhet el. A végső érdemjegy az így kapott pontok alapján kerül meghatározásra. Amennyiben a hallgató az előadásokon megbeszélt határidőre nem végzi el feladatát, úgy az adott feladat teljesítése nem elfogadhatónak minősül és év végi érdemjegye elégtelen lesz.

 

 

Érdemjegy

Pontszám

Jeles

85 – 100

75 - 84

Közepes

65 - 74

Elégséges

51 - 64

Elégtelen

0 - 50

 

Hozzászólások

Hozzászólás megtekintése

Hozzászólások megtekintése

Nincs új bejegyzés.