Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Népegészségtan diából

2008.11.27

Fogalom:
Egészség megőrzéssel, betegségek megelőzésével foglalkozó tudomány
Tárgya a populáció szintű egészség megőrzés
Főbb területei: járványtan; munkaegészség-tan; élelmezés és táplálkozás-egészségtan; környezet-egészségtan; társadalom-egészségtan
Célok:
Lakosság bevonása az egészség megőrzés folyamatába; javítani az egészségügyi állapotra jellemző mutatókat és csökkenteni a társadalmi egyenlőtlenségek hatásait az egészségi állapotra
Elméleti tudomány : népegészségtan
Gyakorlati alkalmazás: népegészségügy

Elemei:
Egészség promóció – reklám
Prevenció – megelőzés
Primér – ne legyünk betegek – nevelés, egészséges élet, védőoltások stb
Szekundér – kialakult betegség korai felismerése és kezelése. Szűrővizsgálatok.
Tercier – kialakult egészségkárosodás után az minél teljesebb élet segítése – rehabilitáció
    Alapvető, hogy közösségi feladat a szervezése, aktív részvétel a siker feltétele
Funkciói:
Vizsgálja a lakosság egészségi állapotát és az azt meghatározó tényezőket
Kidolgozza az egészségmegőrzés módszereit, stratégiáit
Részt vesz az egészségvédelem tevékenységében
Értékeli az ezirányú munkát
Legfontosabb módszere az epidemiológia

Története:
Ősi szabályok (étkezés, vallási szertartások stb.)
Ókor – fontos intézkedések – vízvezeték, tisztálkodás, járványellenes intézkedések (lepra)
Középkor – visszaesés, de járványügyi intézkedések – karantén, védőoltások (1798 Jenner)
Pontos információk a járványokról – Semmelweiss – fertőtlenítés. Ipar – foglalkozási betegségek – hererák. Élelmezés egészségügy – avitaminózis. Környezet egészségügy – Pettenkoffer első közegészségtani tanszék – 1865. Környezetszennyzés, túlnépesedés. Új népbetegségek.
Magyar előzmények
Fodor József – Kolozsvári, majd pesti egyetemen tanszák – 1872-től.
1876-ban Törvény a közegészségügyről
Johan Béla – OKI megalapítása. Vidéki decentrumok. Laboratórium, tervezés, oktatás- Kötelező védőoltások, artézi kutak rendszere, védőnőképzés, egészségházak.
Intézményei
ÁNTSZ – 1954 óta országos
Alapja:
1997. évi CLIV tv. az egészségügyről
1991. évi XI. tv. az eü.-i hatósági és igazgatási tev-ről
362/2006. NM rendelet az ÁNTSZ-ről
Országos intézetek
Regionális és kistérségi szerveződés
Feladatai
állami költségvetésből működtetett központi hivatal
Vezetője az országos tisztifőorvos áll, aki az eü miniszter közvetlen irányítása alatt áll.
Központja az OTH. Ide tartoznak a szakmai-módszertani feladatokat ellátó országos intézetek. Regionális és kistérségi intézetek.
irányító, koordináló és felügyeleti feladatok
közegészségügyi (környezet- és település-, élelmezés- és táplálkozás-, gyermek- és ifjúság-, sugár-egészségügyi, kémiai biztonsági)
a járványügyi, az egészségfejlesztési (egészségvédelmi, egészségnevelési és egészségmegőrzési),
az egészségügyi és igazgatási tevékenységek felett
felügyeli az egészségügyi ellátást.


Országos intézetek
Országos Környezetegészségügyi Intézet (OKI)
Országos "Frederic Joliot-Curie" Sugárbiológiai és Sugáregészségügyi Kutató Intézet (OSSKI)
Országos Kémiai Biztonsági Intézet (OKBI)
Országos Epidemiológiai Központ (OEK)
Országos Egészségfejlesztési Intézet (OEFI)
Országos Élelmiszerbiztonsági és Táplálkozástudományi Intézet (OÉTI)
Országos Gyógyhelyi és Gyógyfürdőügyi Főigazgatóság (OGYFI)
Országos Szakfelügyeleti és Módszertani Központ (OSZMK)
Országos Alapellátási Intézet (OALI)
Országos Gyermekegészségügyi Intézet (OGYEI)
Az ÁNTSZ működésének szakterületei
Járványügy
Közegészségügy
Egészségfejlesztés
Gyógyszerellátás felügyelete
Laboratórium (privatizálva)

Részletesen: www.antsz.hu
vége
Általános epidemiológia
Népesség számának, összetételének, a bekövetkező populációs szintű változásoknak leírása a demográfia.
Strukturális demográfia (népszámlálás): személyi jellemzők, háztartások, családok jellemzői, területi jellemzők. Adott időpontot ír le.
Népmozgalom – változást vizsgálja – természetes és migrációs folyamatokat
Demográfiai mutatók
Megoszlási viszonyszámok (pl. városi lakosság aránya)
Életkor szerinti viszonyszám - korfa
Arányszámok – jelenség gyakoriságát vizsgálja (pl. születési arányszám)
Természetes népmozgalom:
Élveszületési arányszám
Halálozási arányszám


Demográfiai adatok 2003
Lakosság száma:        10 116 742 fő
Élveszületések száma (ezer lakosra):     94 647  (9,3)
Halálesetek száma (ezer lakosra):        135 823 (13,4)
Természetes szaporodás (-fogyás) száma (ezer lakosra):
                -41 176 (-4,1)
Koraszülött frekvencia: (száz élveszülöttre)      8207 (8,7)
Terhességmegszakítások száma (száz élveszülöttre):
                            53 789 (56,8)
Magzati halálozások száma         16 315 +530
Csecsemőhalálozások száma (ezer élveszülöttre)    690 (7,3)
Perinatális halálozás (ezer élveszülöttre): 9,2     
                            530+336 eset
1-4 évesek halandósága százezer megfelelő korú lakosra:
                                120 (30,0)

Demográfiai átalakulás
Reprodukció: NR (nettó repr.)- szaporodó, stagnáló, fogyó népesség.
Változó trendek – magas születés – javuló halálozás – csökkenő születés, romló halálozás.
Egészségi állapotot jellemzők:
Mortalitási (halálozás)
Morbiditási (megbetegedési) mutatók

Mortalitás
Halálozási arány: elhaltak/lakosság X 1000. Megadható korcsoportra is: korspecifikus halálozási arány.
Számítható : várható halálozás és standardizált halálozási arány (tényleges : várható)
Vezető halálokok: Keringési rendszer, daganat, baleset
Letalitás –adott betegségben szenvedők közötti halálozási arány
Kiemelten vizsgált halálozások
Csecsemőhalálozás (< 1 év)
Korai (< 28 nap), késői (28-365 nap)
Perinatalis halálozás (28. terh. hét – 7. nap). Beszámít a halvaszületett is.
Anyai halálozás (anyai halálozás vs élveszületések)
Születéskor várható átlagos élettartam (korspecifikus)
Rokkantságmentes v.átl. élettartam
Epidemiológiai módszerek
Deszkriptív – leíró.
Személy, hely, idő
Analitikus – elemző
Eset-kontroll, kohorsz, keresztmetszeti
Experimentális – kísérletező
Klinikai epidemiológia, prevenció hatékonyság elemzése
Deszkriptív epidemiológia
Incidencia – új eset/kockázatnak kitettek száma X k. Időre vonatkozik (I)
Prevalencia – összes eset / kockázatnak kitett népesség x k. (P). Lehet időpontra, tartamra is.
Korspecifikus morbiditás
Letalitás: Betegségben elhaltak/ betegségben szenvedők x k.

Adatgyűjtés
Jéghegy – sok beteg nem ismert
Szűrővizsgálat: reprodukálható, valid, specifikus, szenzitív, prediktív értékű.
Specificitás: nem beteget emeli ki.
Szenzitivitás: beteget emeli ki.
Pozitív prediktív érték: pozitív eredmény milyen valószínűséggel jelent betegséget
Negatív PÉ: negatív eredmény milyen valószínűséggel jelent mentességet
S – betegségre, P tesztre koncentrál
Értékelés
Szenzitivitás: a/ a+c x 100
Specificitás: d / b+d x 100
Pozitív prediktív érték: a/ a+b x 100
Negatív prediktív érték: d/c+d x 100
Analitikus epidemiológia
Kockázat – egy esemény bekövetkeztét számítja
Relatív, járulékos kockázat
RK: Incidencia exp / Incidencia nem exp)
Pl: magas vérnyomás és ISZB kapcsolata
JK: I exp – I nem exp
Pl: pill -  adenoma
Eset kontroll
Retrospektív – beteg és kontroll csoport vizsgálata – exponáltak aránya
Esélyhányados: a:c/b:d = axd/bxc
Óvatosan alkalmazható
Kohorsz
Betegségtől mentes populációból indul ki, azonosítja az exponáltakat és követi a betegség kialakulását
RK: I exp/I n exp
Keresztmetszet
Betegség prevalencia:   P= a+c/N
Kockázat prevalenciája: K = a+b/N
Experimentális
Klinikai – beavatkozások, kezelések hatékonysága – klinikai vizsgálatok
Prevenció hatékonysága
Milyen előnyök, milyen javulás várható, mennyibe kerül.
Tervezés, adatgyűjtés pontossága stb.
Vége

Járványtan – fertőző betegségek
Járványtan vizsgálja a betegségek kialakulásának, terjedésének módját, okát. Feladata visszaszorítani a betegségek előfordulását.
Fertőző betegség: specifikus fertőző ágens, vagy terméke által létrehozott, közvetlenül (ember-ember), vagy közvetve terjedni képes megbetegedés
Fertőző ágens – élő organizmus (vírus, baktérium, gomba, parazita, protozoon)
Fertőző betegség lefolyása
Lappangás – prodromális stádium – klinikai tünetek szakasza – lábadozás.
Előfordulás – sporadikus esetek – epidémia (rövid időn belül sok beteg) – endémia (adott területen tartósan sok beteg) – pándémia (kontinensekre kiterjedő endémia.
Jellemző lehet szezonalitás, ciklikusság
Infekciozitási ill. kontagiozitási index – fertőzésnek kitettek közt hányban mutatható ki a kórokozó, illetve hányan betegszenek meg.

Járványfolyamat
Elsődleges mozgatóerők
Fertőző forrás
Beteg
Hordozó (lehet átmeneti illetve tartós
Terjedés módja
Közvetlen
Közvetett
Élő – mechanikus (légy); biloógiai (malária szúnyog)
Élettelen – táptalaj (víz, élelmiszer); hordozó (ruha, bútor)
Fogékony szervezet
Specifikus védettség – passzív, aktív
Általános immunitás
Másodlagos mozgatóerők
Környezet (pl. időjárás), társadalmi (pl. lakásviszonyok), foglalkozás (pl. eü.–i dolgozók)
Csoportosítás
Klinikai – tünetek (pl. bélrendszeri, légúti)
Mikrobiológiai – kórokozók (salmonella)
Epidemiológiai – terjedés szerint
Enteralis
Ételmérgezés
Légúti
Antropozoonózisok
Haematogén
Kültakarón át terjedő
STD
nosocomiális
Megelőzés
Fertőző forrás felszámolása
Gyógyítás
Elkülönítés – teljes; speciális
Járványügyi megfigyelés lakás, vagy karantén
Járványügyi zárlat (pl. látogatási tilalom)
Be-, kijelentési kötelezettség – kezelőorvos
Védőoltások
Aktív – kórokozó
Passzív - ellenanyag

Védőoltások
Általános – lakosság. (Kötelező)
Életkorhoz kötött (kampány –iskola; ill. folyamatos (előtte)
Célzott – fokozott veszélynek kitett személyek oltása
Kontaktak –
Kötelező - tífusz, diftéria, pertusszisz (gyerek), tetanusz, veszettség, kanyaró, rubeola, hepatitisz.
Önkéntes – kullancs encephalitis, influenza, hepatitisz (eü dolgozó), rubeola (terhes)
Utazók oltásai
Megelőzés
Sterilizálás
Fizikai, kémiai, mechanikai
Fertőtlenítés
Megelőző, folyamatos, záró
Fizikai, kémiai
Dezinszekció, deratizáció
Kártevőirtás – ízeltlábú, rágcsáló
Fizikai, kémiai, biológiai (élőhely – szemétkezelés)

Részletes epidemiológia
Megelőzés
Megjelenés esetén a terjedés megakadályozása
Lábadozás segítése
Legfontosabb eszköze: általános és speciális szabályok betartása – higiéne, vektorok irtása, érintkezések szabályozása stb.
Terepe : egyén, család, közintézmények!
Vége
Nem fertőző betegségek epidemiológiája
Ma a fejlett országokban ezek a vezető halálokok
Ezek is megelőzhetőek, ezért foglalkozunk velük.
Prevenciót erre értelmezzük leginkább.
Főbb területek
Szív- érrendszeri betegségek
Daganatos betegségek
Erőszakos haláleset (baleset, öngyilkosság)
Légúti betegségek
Gyomor-bélrendszeri betegségek
Mozgásszervi betegségek
Pszihés betegségek

Szív- érrendszeri betegségek
Predisponáló tényezők
Életmód
Túlsúly
Személyiség
Genetikai hajlam
Magas vérnyomás
Cukorbetegség
Magas koleszterin szint

Megelőzés
Egészséges életmód – az első négy tényező befolyásolása. Elsődleges prevenció.
Szűrés – célja elsősorban a túlsúly, hypertonia, cukorbetegség szűrése.
A kezelhető hajlamosító tényezők hatékony kezelése – vérnyomás, cukor, koleszterin.
Szűrés
Akkor, ha
Gyakori eltérést keresek
Súlyos eltérést keresek
Kezelhető eltérést keresek
Jó módszerem van
Olcsó a szűrés
Nem megterhelő – a részvétel jobban biztosítható
Prevenció eszközei
Táplálkozás (só, zsír)
Fizikai aktivitás
Dohányzás
Testsúly kontroll
Vérnyomás kontroll
Cukorbetegség kezelése
Koleszterin csökkentés
Daganatos betegségek
Daganat keletkezése
Kiváltó okok – karcinogének
Növekedés okai
Időskor
Jobb diagnosztika (többről tudunk)
Környezetszennyezés
Táplálkozás
Dohányzás, alkohol


Szűrés
Magyarországon :
EMLŐSZŰRÉS (a 45 és 65 év közötti nők mammográfiás vizsgálata),
MÉHNYAKSZŰRÉS (a 25 és 65 év közötti nők sejtvizsgálattal (citológia) egybekötött nőgyógyászati vizsgálata),
VASTAGBÉLSZŰRÉS (az 50-70 év közötti férfiak és nők számára a székletbeli rejtett vér laboratóriumi kimutatása útján)
Tüdőszűrés nem erre szolgál

Erőszakos halálozás
Pszihés betegségek
Szenvedélybetegségek
Balesetek – otthoni a legtöbb – gyerek, idős.
Meglőzhetőek – életvitel, hagyományos modellek, figyelem, szabélykövetés
Egyéb
Légúti
Levegőtisztaság (pollenek is)
Mozgásszervi
Életmód, táplálkozás
Gyomor-bélrendszeri
Életmód, táplálkozás. Alkohol!!!
Pszihés
Életmód – család, vallás, munka. Alkohol, drog!!!
Vége
Környezet egészségtan
Humán ökológia – ember és környezete kapcsolata
Atmoszféra, hidroszféra, litoszféra= bioszféra
Biotop + biocönózis = ökoszisztéma
Öntisztulási képesség, fejlődik – zárótársulás
Ma már meghatározó a külső szabályozás (ember)
Ember hatása
Ipar – direkt szennyezés, urbanizáció
Közlekedés – égéstermék, utak
Mezőgazdaság – növényvédelem, kemizálás
Környezetszennyezés
Üvegházhatás
Klímaváltozás


Környezet hatása
Kémiai károsító ágensek
Mérgek. Pl. daganat
Fizikai károsító ágensek
Pl. hőterhelés, zajártalom. Stressz – CV, mentális betegségek.
Biológiai károsító ágensek
Változó kórokozók, gyorsan terjedő fertőzések – SARS, AIDS
Feladat
Ökoszisztéma védelme
Környezetszennyezés megelőzése, ellenőrzése, veszélyforrások felmérése – hulladék kezelés, bányák felszámolása, ipari telepek kárainak felszámolása stb.
Folyamatos kockázat elemzés és intézkedések szükségesek
Vízszennyezés
Ivóvízbázis
Szennyvízkezelés
Veszélyek
– kémiai szennyezés – ld. Tisza, Rába. Mérgek (nehézfém, olaj, növényvédő stb)
Fizikai szennyezés – radioaktív, hő
Biológiai – kórokozó


Vízszennyezések 2
Specifikus károsodás: nitrát, jódhiány (keményvíz), nehézfém, baktériumok – járvány.
Karcinogén anyagok lehetnek benne
Szennyvizek
Háztartási; Ipari; Mezőgazdasági
Szennyvíztisztítás
Csatornázás, tisztítás

Levegőszennyezés
Ipari, energetikai körnbyezet, közlekedés.
Magas kéntartalmú CH-k égése. Szmog.
Ipari emisszió változatlan, háztartásoké nő.
Emisszió – kibocsátás; imisszió – talajközeli koncentráció; transzmisszió fizikai és kémiai változások.
Levegőszennyezés 2
Emissziót szabályozzák
Immissziót mérik, reagálnak rá. Szinteket határoznak meg.
Szmog: Szennyezés és meteorológiai okok miatt füsttel kevert köd alakul ki. Legveszélyesebb összetevője az ózon, ezért ózonkoncentrációt mérnek.
Fő szerepe a közlekedés illetve a magas páratartalom. Fulladás, hirtelen halás.
Megelőzés: programok, tervezés, modern eljárások használata, égetés korlátozása, közlekedésszervezés stb.
Légszennyező anyagok
Kéndioxid – szénerőmű, közlekedés, cementipar – savas esők
CO, CO2 – fűtés, erőmű, kőolaj feldolgozó
NOx – Kokszolók, vegyiüzemek, földgáz – ózon
Fluor
Szilárd részecskék – aeroszol (< 10 μ), aeroszeszton (> 100 μ). Ülepedés. Belélegezzük, vagy megesszük.
Fémek –ólom, higany stb.
Legnagyobb terhelő forrás a közlekedés
Légszennyezés és egészség
Cseppfertőzés
Krónikus légzőszervi betegségek – astma, KALB
Bőrbetegségek
Speciális légszennyezés a pollenek – vadkender, parlagfű.
Globális felmelegedés (Fluor, CO és metánszármazékok)
Daganatképződés – nem igazolt.
Légszennyezés mérséklése
Emissziós és immissziós normák
Műszaki védelem
Elenőrzés
Környezet is!

Fronthatások légnyomás, hőmérséklet, páratartalom. Hideg és melegfront
Talajszennyezés
Talajvíz, erózió. Savasodás – változó növénytakaró, megtartó képesség. Sivatagosodás.
Megelőzés: normák, műszaki védelem, ellenőrzés
Szennyező anyagok
szervetlen: fluor, ólom
Szerves: detergensek, növényvédők, olaj, ürülék
Veszélyük - járványok
Hulladék
Szilárd, folyékony, gáz
Akut veszély – lenyelés, belégzés, bőrön át, tűzveszély
Krónikus – teratogén, karcinogén, szennyezés
Kommunális és veszélyes (fertőző, mérgező)
Gyűjtés és kezelés (tárolók, égetők)
Település egészségtan
Urbanizáció
Levegő, talajszennyezés, zaj, hőhatások, vízszennyezés
Tudatos tervezés
Különböző funkciók elválasztása és elhelyezése, agglomeráció. Építési technológia. Lakások, ipari, mg. Munkahelyek tervezése.
Normák, műszaki védelelm, ellenőrzés
Vége
Foglalkozás egészségtan
Munkavédelem
Állami szabályozás, intézményi végrehajtás.
Alapszolgálat (orvos-ápoló – kötelező fizetni). Képzés
Feladat: alkalmasság, kockázatbecslés, munkafeltételek vizsgálata, elsősegély. Katasztrófaterv.
Munkaegészségtan
Könnyebb, biztonságosabb, egészségesebb munkavégzés
Munka hatása a szervezetre, megszabja ez alapján a munkahelyekkel kapcsolatos feltételeket, meghatározza a munkakörök normatíváit, ellenőrzi megtartásukat.
Foglalkozási ártalom, megbetegedés.
Bejelentendő foglalkozási betegségek
Munkaegészségtan
Munkaélettan – része a célszerű tevékenység leírása is
Életritmus és munkabeosztás – hatékonyság, balesetek
Munkapszihológia – kapcsolatok
Munkanélküliség – népegészségügyi probléma
Fizikai és szellemi munka egészségtana
Számítógépes munkahelyek
Speciális munkakörülmények
Hőhatás
Hideg, meleg
Magas légköri nyomás
Mechanikus rezgések – vibráció
Zajártalom
Ionizáló sugárzás –akut, krónikus
Nem ionizáló sugárzás –UV, fény, infravörös, mikro-, rádióhullám
Elektromos, mágneses erőterek
Porártalmak
Toxikológia
Toxikológia
mérgek szervezetre gyakorolt hatását vizsgálja
Kemizálás
Ipari – termelés során a dolgozók védelme
Élelmiszer- higiéné
Háztartási anyagok (pl. kozmetikum)
Környezethigiéné
Mezőgazdasági
kísérletes


Mérgezés
Súlyossága függ:
Méreg fajtája
Bejutás módja
Dózis
Védekezőképesség
Beavatkozás ideje, hatásossága
Egyéb külső hatások





Mérgek
Csoportosítható:
Eredet, szerkezet, halmazállapot, felhasználás, mérgező hatás, behatolás, támadáspont alapján
Hatásmechanizmus lehet
Szummációs, kumulatív, koncentrációs hatás
Dózis fogalmak
DEM – legkisebb hatásos dózis
DTM – max. tolerált dózis
DT    - legkisebb mérgező dózis
DL – legkisebb letális dózis
DLC – biztosan letális dózis

Mérgezések lefolyása
Felszívódás, transzport, anyagcsere, kiválasztódás (felhalmozódás)
Biomarkerek
Expozíciós – bizonyos anyag megjelenik a szervezetben
Hatás – szervműködés változása
Érzékenységi – egyéni
Akut ill. krónikus
Karcinogén, teratogén hatás
Kémiai biztonság
Kémiai anyagok bejelentése, engedélyezése, nyilvántartása, csomagolása stb.
ÁNTSZ felügyeli
Higiénés ellenőrzések ill. kísérletes vizsgálatok
ETTSZ – Egészségügyi Toxikológiai Tájékoztató Szolgálat
Vegyi katasztrófaállapotok
Tömeges mérgezések, sérülések
Együttes fellépés – katasztrófavédelem
Teendők
Azonnali
Felderítés, körülhatárolás, sérültek felkutatása, evakuálás, lehelyezéssel együtt, transzport, dekontaminálás, közszolgáltatások fenntartása
Későbbi
Állatok védelme, környezet-károsodás értékelése, terület rehabilitációja, lakosság informálása

Vége
Táplálkozás
Elfogyasztás, emésztés, felszívódás, hasznosítás
Tápanyag – élettani funkciót tölt be
Élelmi anyag – amiből az élelmiszert előállítják
Élelmiszer - amit fogyasztunk
Ételek – elkészített forma
Élelmezés – társadalmi tevékenység

Élelmezés
Elemei
Élelmiszerek biztosítása (termelés, beszerzés, tárolás)
Eljuttatása a lakossághoz (szállítás, kereskedelem)
Közétkeztetés (munkahely, vendéglátás)
Biztonságos élelmezés biztosítása
Helyes táplálkozás elterjesztése
Egészségkárosodások
Malnutríció – elégtelen mennyiségű tápanyag bevitel
Túlzott mennyiségű, helytelen arányú tápanyagbevitel
Élelmiszerártalmak – mérgezés, fertőzés mellett allergia, intolerancia is.
Élelmezés
Nőtt a táplálékmennyiség.
Változott az összetétel – zsír, szénhidrát tartalom megnőtt
Csökkent a fejlett államokban a malnutríció
Ismertté vált a táplálkozás és a nem fertőző betegségek közti összefüggés
Kiemelt terülelet:
Kardiovaszkuláris betegségek, diabetes, daganat
Prioritások
Éhínségek felszámolása (ma is 2 md. ember veszélyeztetett)
Helyes táplálkozás elterjesztése
A két folyamat nem független, együtt kellene alkalmazni az eszközeit.
Tápanayag és E szükségleti normák
Tápláltsági állapot
Broca: 100x Ttkg/ 0,9 x Tm-100 cm
BMI: Ttkg/ tm2
Malnutríció
Éhezés
Alultápláltság
PEM (protein,energia malnutríció): afejlődéi lemaradás, oedemák, kistermet, betegségekre fogékony, intellektuális lemaradás is. Okai: Társadalmi (politika, gazdaság, oktatás).
Egyes tápanyagok izolált hiánya
Hiánybetegségek
Vashiány, jódhiány, vitamin hiányok.
Egyoldalú táplálkozás – alkoholizmus!!!

Helytelen táplálkozás
Káros következménye az életmód alakulásával függ össze – nem kizárólag a táplálkozás az oka. Dohányzás, fizikai aktivitás hiánya, stressz.
Szív-érrendszer – kevesebb energia, telített zsír, szénhidrát. Több rost, telítetlen zsírsav.
Magas vérnyomás – eddigiek + sóbevitel
Cukorbetegség – energia, zsír, szénhidrát (cukor)
Daganat – alkohol, adalékanyagok
Itthon: Több növényi, hal, kevesebb zsír, cukor, alkohol, só. Dohányzás !!!!

Egészséges táplálkozás
Zsír : 15 – 30% - legalább a fele ne telített zsírsavból álljon.
Szénhidrát: 10 %.
Magasabb rost arány.
Teljes kiőrlésű gabona, zöldség, gyümölcs. Alacsony zsírtartalmú tejtermékek. Hal, baromfi, sovány sertés és marhahús. Növényi olajok. Pároljunk többet. Ne süssünk zsírban. Saláták. Nem jó a kiegészítők nyakló nélküli szedése (vitamin tabletták)

Adalékok
Színezékek, aromaanyagok, állományjavítók, tartósítók, cukorpótlók.
Bevizsgáltak, de többször kiderült már utólag, hogy bizonyos hatásaikat nem ismerjük. (mérgezés nem várható, de karcinogén, teratogén hatásuk bizonytalan, allergizáló hatásuk valószínű)

Egészségkárósító hatások
Természetes
Méreganyagok – gomba, kagyló
Vegyi anyagok
Technológiai szennyezés, szermaradékok.
Edényzet, mosás stb.
Környezetszennyezés
Fémszennyezés (ólom)- kumulálódik, radioaktív
Fertőzés, ételmérgezés
Kórokozó ill. toxin
Heveny élelmiszer-ártalmak
Allergia – halmozódás, csecsemő táplálás
Intolerancia – laktóz, glutén a legelterjedtebb. Pontos oka nem ismert – gyógyszer, pszihés tényező
Ételmérgezés – élelmiszer maga, vagy benne lévő mikroorganizmus toxinja okozza.
Kórokozómentes nyersanyag biztosítása (állatállomány ellenőrzése is)
Biztonságos élelmiszer-előállítás (üzem maga, de a dolgozó ellenőrzése is)
Biztonságos szállítás, kereskedelem és elkészítés (helyszín, eszköz, dolgozó)
Hétköznapok egészségügye
Öltözködés
Ne csak szép legyen védjen is. Speciális a munkaruházat. Tisztítás.
Bútorzat
Munkahelyi. Ágy, ágynemű.
Temetkezés
Időben, megfelelő helyen, módszerrel. Terjed a hamvasztás
Vége
Közlekedés egészségtan
Mindenkit érint
Közlekedéssel kapcsolatos hatások, illetve járulékos hatások
Egyéni és tömegközlekedés
Szállítás
Hatékonyabb és kisebb terheléssel jár a tömegközlekedés.

Tömegközlekedés
Transzport megszervezése. Vonalak kialakítása, Járatsűrűség. Várakozás. Tisztaság. Környezet biztonsága (vasút, felsővezetékek stb)
Dolgozók védelme
Járművek kialakítása – férőhely, klíma stb
Hajózás, repülők speciális körülmények
Nagy távolságok esetén pándémiák elleni védelem is.
Teherszállítás
Speciális szállítmányok esetén speciális szabályok
Útterhelés – balesetveszély, zsúfoltság kérdése
Célbajuttatás – ellenőrzés
Veszélyes áru – kiemelt figyelem

Balesetek
Növekvő népegészségügyi kockázat, ami elkerülhető lenne.
Szabályszegés
Gyakorlat
Alkohol
Sebesség
Útviszonyok


Katasztrófa egészségügy
Hirtelen tömeges direkt kockázat merül fel.
Természeti, erőszakos eredet. Gyakran kombinált veszélyforrás.
Jellemzők:
A szükséges erőforrások nem állnak rendelkezésre
Nincs infrakstruktúra
Bizonytalan közegészségügyi helyzet (járványveszély)
Pánikszituáció állhat elő
Katasztrófa egészségügy 2
Szakaszai
Bekövetkezés – rövid idő, csak laikus van a helyszínen
Életben tartási szakasz – napok, külső szaksegítség már van , de csak az életben tartásra koncentrál
Definitív ellátási szakasz – hosszabb ideig tart, szokványos ellátás történik


Katasztrófa egészségügy 3
Járványveszély – több ok miatt, zsúfoltság, nincs infrastruktúra, alapellátás kérdéses, szennyezés.
Teendők – adatgyűjtés, főbb veszélyforrások kezelése – ívóvíz biztosítása, hulladék kezelés, halottak elkülönítése, betegek elkülönítése, kezelése, élelmiszer biztosítás, szállás, ellátás megszervezése – összehangolt munka !
Védőoltások – erre nincs ajánlás (tífusz, kolera vetődött fel, de mivel rövid a hatásuk, nem kötelező)
Sürgősségi ellátás
Nem halasztható ellátás
Beteg kezdeményezi
Része a laikus segítés – nyugaton rendőrök, tűzoltók vannak kiképezve
Mindenki számára elérhető kell legyen
Hospital based, hospital controled
Többszereplős
Területi különbözőség
Gyógyszerellátás
Biztonságos ellátás és hozzáférés
Patikaalapítás szabályai
Szigorú előírások a tárolás, előállítás, expediálás területén
Veszélyes hulladék kezelés
Lejárt gyógyszerek gyűjtése, megsemmisítése
Gyógyszertárak
Intézeti
Kórházak
Közforgalmú
Patika
Helyiségek, berendezések
Kézigyógyszertárak
Rendelő mellett


Gyógyszerforgalmazás
Patika nem csak elad, gyárt is
Felvilágosít
Szabad forgalmazás
Lakosság ellátása
Vége
Anya-, csecsemő-, gyermekvédelem 1.
XX. század elejétől intézményes városokban kezdetben karitatív – Orsz. Gyermekvédő Liga, majd Stefánia szövetség, majd falukban zöldkereszt
Mindig szociális gondoskodás is része volt.
Kismama tanfolyamok – szoptatás, táplálás, főzőtanfolyamok stb. Angolkór visszaszorítása

Anya-, csecsemő-, gyermekvédelem 2
Csecsemővédelem – születésszám, csecsemőhalálozás, abortusz kérdés.
Ma a csecsemőhalálozás 10 %0 körül van.
Legfontosabb eszköze a védőnői hálózat
Elsőrendű feladatuk az anya-, terhes-, csecsemő- és gyermekvédelem preventív feladatainak ellátása.

Anya- csecsemő- és gyermekvédelem 3
Terhesgondozás rendszere – nővédelmi tanácsadók, előírt ellenőrzések, speciális rendelések
Törvényi előírások – szülési szabadság, gyes, gyed, családi pótlék, szülési segély, munkahely védelme
Bölcsőde, csecsemőotthonok. Babamentő inkubátorok
Abortusz szabályozás
Gyermekvédelem
Kötelező védőoltások
Korcsoporthoz kötött szűrővizsgálatok (iskola alkalmassági)
Gyermekorvosi hálózat, iskolatej program stb.
Iskolaegészségügy, iskolafogászat
Állandó személyzet, speciális feladatok – részben háziorvosi részben üzemorvosi feladatok is. Szűrővizsgálatok, oltások végzése.
Prevenció – kortárs segítők stb.
Feladatok
Családok szerepe
Deviancia elkerülése – társadalmi felelősség is
Védőnői, szociális gondozói hálózat
Családokat segítő társadalmi intézkedések – lakás, jövedelem (adó)
Életmód (Szoptatás)
Egészség
Egészség a teljes testi, lelki és szociális jólét állapota, nem csupán a betegségektől, gyengeségektől való mentesség.
Különleges jószág
Nem helyettesíthető
Hiánya lerombolja a jövedelemszerző képességet
Keresletét nem a fizetőképesség határozza
Igénybevétele nem tervezhető
Idősek egészségügye
Speciális probléma
Romló testi adottságok – csökkenő érzékelő és reagáló képesség
Romló szellemi funkciók – csökkenő érzékelő, feldolgozó képesség,
Romló társadalmi kapcsolatok – csökkenő érzékelés, beszűkülő kapcsolatrendszer, aktivitás
Egészség – teljes testi, szellemi és szociális jólét
Idősek egészségügye
Normál és kóros öregedés folyamata
Ezek során csökken a különböző ingerek, feladatok, veszélyeztetések feldolgozását célzó kapacitás – emiatt a „teljesítőképesség” romlik.
Megoldás – életmód hozzáigazítása a kapacitásokhoz.
Aktualitás: az időskorúak növekvő aránya
Idősek egészségügye
50-60 év: az áthajlás kora,
60-75 év: az idősödés kora,
75-90 év: időskor,
90 fölött aggkor
100 év felett matuzsálemi kor.
Arányuk nő – több a nő.
Időskori változások 30 és 90 év között
az izmok tömege és ereje 30 %-kal csökken,
az idegrostok ingerületvezetése 15-25 %-kal lassul,
az agy tömege mintegy 300 grammal megkevesbedik,
az ízlelőbimbók száma a fiatalkori 240-250 egységről 40-50 egységre csökken,
a testen átáramló vér mennyisége felére csökken,
a tüdő vitálkapacitása 75 éves korra felére csökken,
a vese kiválasztó működése több mint felével csökken,
a látás és a hallás 70-80 %-kal gyengül.

Az időskorúak nem fertőző betegségek miatti halálozási kockázata
életmód: 40%
környezeti ártalom: 15-20%
genetikai ártalom: 20-25%
az egészségügyi ellátás hiányossága: 15%.
Különösen veszélyeztetettek
az egyedül élők;
akit családi gyász ért vagy depressziós;
akik szellemileg károsodottak;
akik számos alkalommal elestek;
akik inkontinensek (vizelet-, illetve széklettartási zavarokkal küzdenek);
akik az elmúlt időszak eseményeivel nem tudnak kielégítően, illetve sikeresen megbirkózni.
Az időskori életminőség legfontosabb tényezői
Nincs egységes öregedési minta.
Egy funkció gyors romlása mindig kóros.
A kapacitás beszűkülésével járó öregedés megnöveli a kockázatot fontos személyes életmód
Az idősek azért betegek, mert szervezetükben kóros folyamatok zajlanak, nem azért, mert idősek.
Az idősebbeknél új betegség a legérzékenyebb, "láncszemét" érinti.
Megjelenik az ún. "5 I": immobilitás, inkontinencia, instabilitás, intellektuális hanyatlás, iatrogenia
Több működés egyidejűleg változik meg, többféle panasz egyidejű megjelenése A meghatározó változás javulása egész rendszer javulását eredményezheti.
Több tünet, idősebb korban csupán a normál idősödésből származó jelenség.
Az idősebbeknél a kialakult tünetek mögött többféle betegség is meghúzódik.
Az idősebbeknél a diagnosztikai, a terápiás, a rehabilitációs stratégiák szakspecialitást követelnek.
A legfontosabb szempontok

részvétel a társadalmi tevékenységben,
az anyagi és szociális biztonság,
az egészségügyi és gondozási feladatok és
a jogbiztonság és jogvédettség.
: "A világ népességének elöregedése az egyik legnagyobb olyan kihívás, amely világunk előtt áll a következő évszázadban, ugyanakkor óriási lehetőség is rejlik benne. Az időskorúak ugyanis nagyon sok mindenben lehetnek valamennyiünk szolgálatára".  
Egészségvédelem
Egészségmegőrzés a cél, kialakult betegség esetén annak helyreállítása.
Betegség – kiváltó ok, hajlam.
Pszihoszomatikus, pszihoszociális, szocioszomatikus környezet.
Az egészség komplex fogalom, megőrzése is komplex tevékenységet kíván.
Általános elvárások a társadalmakkal szemben 1
ENSZ emberi jogok nyilatkozata (1948)
    „minden embernek joga van olyan életszínvonalhoz, ami biztosítja saját és családja egészségét, jólétét, ideértve a megfelelelő élelmezést, ruházatot, lakást, orvosi és szociális ellátást, valamint a munkanélküliség, betegség, rokkantság, magány, öregség és minden olyan megélhetési nehézség elleni biztosítást, amely független az egyén lehetőségeitől.”

Elvárások 2
Gazdasági, szociális s kulturális jogok nemzetközi egységokmánya  (1976)

A Szerződő Felek elismerik, hogy minden embernek joga van a legmagasabb elérhető szintű fizikai és szellemi egészséghez és egyetértenek abban, hogy lépéseket tesznek e jog teljeskörű megvalósítása érdekében, ideértve, hogy:
a halvaszületés és csecsemőhalandóság csökkentése, illetve a gyermekek egészséges fejlődéséhez szükséges ellátásokat
a környezeti és ipari hygiene miden területen történő javítását
a járványok, a népbetegségek, illetve a foglalkozási és egyéb ártalmak megelőzését, kezelését és féken tartását, valamint
olyan feltételek megteremtését, amelyek megbetegedés esetén mindenki számára biztosítják az orvosi ellátást és figyelmet.

Egészségmegőrzés folyamata
Megelőzés
Gyógyítás
Elvesztett képességek helyreállítása
Cél:
Egyenlő lehetőség mindenki számára
Meghosszabbítani az élettartamot
Megnövelni a minőségi életévek számát
Egészségmegőrzés tényezői
Kultúra
Ismert és követett egészséges életmód szabályai, az eü-i szolgáltatások igénybevétele, együttműködés
Politika
Társadalmi célok kitűzése, ennek rendelt eszközrendszer
Gazdasági háttér
Korrekt allokáció
Egészségkultúra
Stressz
Fizikai aktivitas
Káros szenvedélyek
Szexualitás
Szűrővizsgálatok
Együttműködés
Egyéni felelősség
Egészségmegőrzés szemlélete
Családvédelem
Anya, csecsemővédelem
Családvédelmi szolgálatok
CSNK
Terhes, csecsemő-tanácsadás
Iskolaegészségügy
Pszihés egyensúly - vallás
Idősek ellátása
Fizikai aktivitás, figyelem, társas kapcsolatok, szellemi aktivitás.
Perifériás csoportok
Fokozott egészségügyi veszély
Halmozottan hátrányos helyzet egyben a betegség veszélyét is jelenti – minden betegségcsoportban ezek a leginkább  veszélyeztetett emberek.
Munkanélküliek
Hajléktalanok
Menekültek
Krónikus betegségek
Önmagukban veszélyeztető állapot
Gondozás, pszihés támogatás
Civil szerveződések
Általában komplex szerep
Egészségmegőrzés globális programja
WHO – alapvetéseit láthattuk. Európai irányelvek:
Egyenlőség az egészségügyben
Egészség és életminőség – nemzeti tőke
Rokkantak segítése
Krónikus betegségek csökkentése
Fertőző betegségek visszaszorítása
Egészséges öregkor
Egészséges gyermekek, fiatalok
Nők egészsége
Szív- érrendszeri betegségek visszaszorítása
Rák- kontroll
Balesetek elleni küzdelem
Mentális zavarok csökkentése

Mentálhigiénés kérdések
Énkép
Társadalmi énkép
Mentális betegségek
Depresszió, öngyilkosság
Szenvedélybetegségek
Dohányzás
Alkohol
Drog

Mentálhigiéné
Soha nem egyéni probléma
Soha nem egyéni megoldás
Támasz
Közvetlen környezet
Tágabb környezet
Iskolázottság
Családi kapcsolatok
Vallás
Egészségügyi ellátórendszer
?
Egészségügyi ellátórendszerek
Az egészséghez való jog érvényesítése érdekében eü-i rendszereket működtetünk.
Magán ill. közfinanszírozás.
Biztosítási ill. adóalapú
Bismarck, Beveridge, stb.
Elvárás: méltó és igazságos

Orvosszakmai lehetőségek
Mekkora  az egészségügyi ellátórendszer szerepe az egészségi állapot meghatározásában?  (Trudeau, WHO)
Technológiai fejlődés, élettartam emelkedése, nem fertőző megbetegedések aránya, költségrobbanás
Orvosilag lehetséges, gazdaságilag (emberileg)  megengedhető-e.

Állami és piaci szabályozás
Piaci kudarcok
tökéletes piac esetén a fogyasztó képes mérlegelni az eü-i szolgáltatás árát, eredményét és össze tudja hasonlítani más javakkal.
Információs aszimmetria, szelekció (erkölcsi kockázat), méretgazdaságosság.
Kormányzati kudarcok
Monopolhelyzet. Nincs közvetlen költség. Információs aszimmetria.
Kvázi piac elmélete
Az állami és a piaci viszonyokat ötvöző leírás A szolgáltatás vásárlója az állam, Információs aszimmetriát, erkölcsi kockázat.

Egyéni igény – közösségi finanszírozás

Uniós környezet
Elfogadottnak tekinthető alapelvek:
a kockázatok megosztása,
az ellátás előzetes (prospektív) finanszírozása,
a lakosság általános lefedettsége olyan ellátó rendszer segítségével, amelybe mindenki járulékfizetési képessége szerint fizet be, de egészségügyi szükségletei szerint részesedik a kínált szolgáltatásokból.

Különböző szisztémák közelítése egymáshoz.
Különös figyelem a volt kommunista országokra (jelentős elmaradás a legfontosabb mutatókban)
Várható konfliktusok :
Nemzedékek közötti
Filozófiai (szolidaritás, közkiadások aránya)
Politikai (ellátáshoz való jogosultság)
Magyarországi alapvető jogi szabályok
Alkotmány
Önkormányzati tv.
Kötelező egészségbiztosítási szolgáltatásokról szóló tv.

Szabályozzák az egészségügyi ellátórendszer működtetésének felelősségét.
Magyarországi demográfiai jellemzők
öregedő és fogyó népesség;
fogyó családok;
a válások növekvő száma;
csökkenő gyermekszám;
növekvő női arány;
növekvő férfihalálozás;
növekvő női krónikus betegségek;
növekvő rászorultság;
növekvő regionális különbözőségek;
egészség és életminőség vonatkozásában növekvő esélyszóródás és kockázatfokozódás.
Magyarország morbiditási és mortalitási viszonyai
Születéskor várható átlagos élettartam alapján 2004-ben 54.-70. hely. Növekedési ütem 1/3-a az OECD-átlagnak. 1990 után csökkent.
Várható egészségben eltöltött életévek hasonlóan alakultak.
Vezető halálokok: cardiovascularis, daganatos, emésztőrendszer, külső ok. (CV + daganat együtt 70%!)
Egy főre jutó értékarányosan számított eü-i közkiadás 2004-ben 28. hely.
Eü-re fordított GDP arány csökken.(európai kultúrkörben ~8% várható)
Magyarországi egészségügyi ellátórendszer
Alapellátás (Kapuőr?)
Járóbeteg szakellátás (Miért? Kivel együtt?)
Fekvőbetegintézmények ( Progresszió? Felelősség?)

Akut, elektív, krónikus ellátások kérdése.
PARADIGMAVÁLTÁS – AVAGY ÚJ TÁRSADALMI SZERZŐDÉS
Az ország fejlettségét az jelenti, ha a társadalom jóléte és az egyének egészsége (WHO) a lehető legmagasabb szintet éri el.
Az ország sikerének mutatója a társadalom egészségi állapota.
A gazdasági fejlődésnek előfeltétele a jó egészségi állapot. Nem a gazdaságtól függ az egészség, hanem legalább részben fordítva.
A gazdasági fejlettség különböző szintjein is jelentős mozgástere van a mindenkori kormányzatnak az állami feladatok rangsorolásában és a költségvetési hatter kialakításában.
Az egészségügyi ellátórendszer a magyar népesség jelenlegi egészségi állapotának szintjén jelentős mértékben befolyásolja a legfontosabb indikátorok alakulását. Kiemelt figyelmet kell a prevencióra fordítani.
Tartós és jelentős eredményt csak olyan egészségpolitika érhet el, amely hosszú távon stabil célokat követ. Ehhez csak szakmai konszenzus vezethet el.
A politikai döntések középpontjába a jóléti, egészségügyi vonatkozásokat kell állítani, ehhez multiszektoriális egészségpolitikát kell folytatni.

 

Hozzászólások

Hozzászólás megtekintése

Hozzászólások megtekintése

Kingarve road

(Neked mindegy úgy is tudod a...., 2009.05.18 22:45)

Nagyon szuper az oldalad VivI!!!!!!!!!!!!!! Ne felejcsed el a fa nyakláncot! :D és érezd jól magad