Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Egészségi ismeretek a szoc. munkában

2010.03.18

Egészségi ismeretek a szoc. munkában

Dr. Bordás Sándor PhD

Főiskolai tanár

(Prof. Kopp Mária nyomán)

 

Mi az emberi fejlődés célja?

lLegfontosabb cél: boldogság, „egész”-ség

lA felvilágosodás eszméinek hatására a tudományos, gazdasági fejlődés lett a cél

lfeltételezték, hogy a fokozódó "jólét" a "jól-lét", well-being jelentős javulásával fog együtt járni

lA nemzetgazdaság egy bizonyos jóléti szintjéig valóban javult az emberek "jól-léte",

lafölött már egyáltalán nem javul sem az elégedettség, sem a jól-lét

 

A fejlődési paradoxon:

lMiközben az életfeltételek folyamatosan javulnak a nyugati társadalmakban,

laz emberek nem érzik jobban magukat,

la mentális, pszichés eredetű zavarok aránya egyre nő

lJuhász Pál: TSz neurózis

lAfrikai vizsgálatok

 

Az evolúciós pszichológia magyarázata:

laz emberiség genetikailag évezredeken át a vadászó-halászó, illetve földműves életformához  alkalmazkodott,

lgénjeink nehezen tudnak megbirkózni az igen gyors, elsősorban pszichológiai válaszokat igénylő kihívásokkal.

lTeljes életforma váltás:

la korai anya-gyermek kapcsolat megváltozása,

la lakóhelyi és munkahelyi környezet urbanizálódása,

la nagycsalád értékátadó szerepének gyengülése,

la tömegtájékoztatás norma és értékközvetítő szerepének előtérbe kerülése.

lKövetkezmények: a magányosan szorongó, manipulálható, „fogyasztói” embertípus gyakorivá válása

 

Mi kellene legyen a fejlődés célja?

la fejlődés központjában az emberi psziché erősségeinek, az érett személyiség  támogatásának kellene állnia

l „Kísérleti állattá" váltunk egy világméretű laboratóriumban, ahol a játékszabályokat a gazdasági, fogyasztói érdekek mozgatják és nem az ember alapvető érdekei

lez az emberiség pusztulásához vezethet (Római Klub előrejelzések)

 

A modern világ személyiség paradoxona:

lA verseny, a valóban soha nem látott gazdasági  fejlődés

la "fogyasztói" embertípus nagyipari előállításának kedvez

lModern paradoxon, hogy az érett személyiség nem ideális fogyasztó,

laz ideális fogyasztó a kapcsolataitól, céljaitól megfosztott, magányosan szorongó ember, aki a legkönnyebben manipulálható.

 

Mi magyarázza az egyes országok közötti életminőség különbségeket?

lWorld Value Survey 1999 – 50 ország

l1. a válások aránya

l2. a munkanélküliségi arány

l3. a bizalom szintje

l4. a civil szervezetekben való részvétel

l5. a kormányzat minősége

l6. a hívők aránya az országok közötti életminőség  különbség 80 %-t magyarázza,

laz öngyilkossági különbségek 57 %-t.

A társadalom egészséges működésének alapja:

lA szocializáció alapja, hogy közösségekhez (család, lakóhely, munkahely, nemzet) tartozom, amelyek számomra fontosak, amelyek értékrendjével, normáival, kultúrájával azonosulok,

lhogy bízhatok azokban, akikhez tartozom,

lhogy a társadalom működése nagy vonalakban kiszámítható

lhogy az életemnek van célja és értelme

lhogy erős az un. társadalmi tőke: bizalom, kölcsönösség, pl. az építési vállalkozó akkor jön amikor ígéri, az utazási cég nem egy szeméttelepre visz, amikor paradicsomot ígért

 

A modern társadalom legsúlyosabb kihívása:

lKorábban a közösségek saját belső megegyezése, értékrendje nem volt megkérdőjelezhető

lA legsúlyosabb büntetés: a közösségből való kizárás, ha valaki nem felelt meg az elvárásoknak

lCannon: vudu halál okait elemezte – a közösségből való kizárás stressze halálos volt

lRegények témája a kötöttségekkel szembeni lázadás érthető igénye, pl. Ibsen Nóra

 

Új helyzet a modern társadalmakban:

lA korábbi közösségek többsége felbomlott, így az értékrend, norma kontroll meglazult vagy elveszett

ltovábbra is a közös értékek, erkölcsi elvek, „játékszabályok” , a közösséghez való tartozás megélése és betartása a társadalom összetartó ereje, az egyéni pszichés stabilitás alapja

lugyanakkor társadalmi méretűvé vált az anómiás állapot

Az anómiás állapot jellemzői:

lTársadalmi normák, közös erkölcsi elvek meggyengülése, a közös jövőkép, a társadalmi szolidaritás hiánya (Dürkheim, Andorka Rudolf)

lez a lelkiállapot állandó bizonytalanságot, „tanult tehetetlenséget”, krónikus stressz állapotot  eredményez, hiszen a hosszú távú tervezés lehetősége, az egységes világkép alapvető emberi igény

lez a legfontosabb kockázati tényező a mai magyar társadalom, különösen a férfiak idő előtti egészségromlásának és halálozásának hátterében

lkülönösen súlyos probléma a társadalom esélytelen, leszakadó rétegeiben

 

A fogyasztói értékrend és az anómia kapcsolata

lAz értékrenddel nem rendelkező,  magányos ember a legjobb fogyasztó,

lleginkább manipulálható a reklámok által

laz ép személyiségű, nem anómiás ember, társadalom ellent tud állni a manipulációknak, mivel erős személyes kapcsolatai, belső értékrendje, életcéljai megvédik

 

 

Az anómia gyakorisága végzettség szerint 2002-ben:

lA teljes népesség

l46 %-a nem anómiás

l54 % -ot anómiás lelkiállapot jellemez,

lez az arány a nyolc általánosnál alacsonyabb végzettségű rétegben 74 %

la nyolc általánost végzettek között 64 %

lA legmagasabb anómia érték 48-szor magasabb bizalmatlansággal,

l21-szer magasabb rivalizálással, írígységgel jár együtt

 

Változások 2002 és 2006 között:

lA közel 5000 főre kiterjedő követéses vizsgálat eredményei szerint:

lAz anómia 70 %-ra emelkedett „Az ember egyik napról a másikra él, nincs értelme terveket szőni”

l70 % válaszolta azt, hogy a legbiztosabb nem bízni senkiben

lEz a társadalmi tőke súlyos erodálódása:

l      Bizalom

l      Kölcsönösség

l      Civil szervezetek

 

A fogyasztói embertípus jellemzői:

lAlapvető célja a fogyasztás maximalizálása: jobb kocsira, jobb partnerre cserélni a meguntat, az emberi kapcsolatok is fogyasztási cikké válnak

lKövetkezmény:

ltársadalmi-kulturális azonosságtudat hiánya,

lállandó rivalizálás,

la közös erkölcsi elvek semmibevétele (anómia),

la másik legyőzése érdekében minden eszköz megengedhető,

lellenségesség önrontó körei

 

A fogyasztói boldogság ideál:

Fogyasztói társadalom: Huxley:Szép új világ szóma boldogsága „fools paradise”, ostobák paradicsoma,

l„Szóma ha mondom, segít a gondon, már egy köbcenti, helyrebiccenti” – totális „lelki” diktatúra lehetősége

lbevásárlóközpontok, mint a kikapcsolódás forrása, drog, valóságshow, virtuális valóság

lmivel nem belső tartás, életcélok az alapvetőek, állandó elégedetlenség, lemaradás érzés,

lveszélyeztetése szorongást, negatív érzelmi állapotot  vált ki,

lmanipulálható tömeg- rivalizáló manipulátorok világa

 

Következmények: a lelki egészség zavarai, civilizációs megbetegedések

            A WHO vizsgálatai alapján A 15-től 44 éves korosztályban a depressziós megbetegedések járulnak hozzá legnagyobb mértékben a betegségek és halálozás okozta évveszteséghez

            2020-ra a depresszió lesz a világon a második leggyakoribb tartós munkaképesség-csökkenést okozó megbetegedés (a szív- és érrendszeri betegségek után)

a modern világ legfőbb gyilkosai az un. civilizációs megbetegedések, amelyekben a magatartási, mentális tényezők szerepe alapvető

            Mental Health: New understanding, new hope, The World Health Report 2001, WHO, Geneva, Kopp MS (Advisory Group member, Central-Eastern-European representative)

 

 

Depresszió súlyossági csoportok

Az érett személyiség jellemzői:

lAz emberi létezés alapvető funkcióinak gyakorlása: értelmes élet, az élet értelmének keresése- önelfogadás, életcélok, pozitív személyközi kapcsolatok- ez az egészséggel kapcsolatos életminőséggel is igen szoros kapcsolatban van

laz élet alapvető célja az „eudaimonia” Aristoteles- az erények lehető legteljesebb gyakorlása, ez különböztet meg az állatoktól

lA pozitív  életminőség – boldogság -  nem állapotot jelent, amit az ember birtokolhat, nem is élményt, hanem önindította, belső aktivitást

 

Az önindította, belső aktivitás, életcélok alapvető jelentősége:

lAz unalom, a belő üresség érzete, az önindított cselekvés motivációjának hiánya  a fogyasztói típus legfőbb jellemzője

lGrastyán Endre MTA székfoglalója:

la játék alapvető jelentősége az agy, a személyiség fejlődésében

lA játék fontossága- kreativitás, életcélok  

lhiánya: szorongás, depresszió, önkárosító magatartásformák

A pozitív és negatív érzelmek megfelelő aránya:

lA pozitív érzelmi állapot nem azonos a negatív érzelmi állapot hiányával- mindkettő hiánya betegség

la negatív érzelmi állapot beszűkíti a gondolkozást, csak az adott helyzet elkerülésére koncentrál- ezért könnyen manipulálható 

la pozitív érzelmek növelik az ember aktivitási repertoárját, érdeklődését, nyitottságát,

la negatív érzelmekre is szükség van, de legalább 3:1 arányban több pozitív érzelmet kell átélnünk ahhoz, hogy életminőségünk pozitív legyen

 

Elkötelezettség

lBevonódás, elkötelezettség, „ihlet”, „flow”

lCsikszentmihályi Mihály

lMunka, alkotás – biztonság, kontroll, társas támogatás, pihenés-munka egyensúlya

lCsaládi harmónia-bizalom, együttműködés

lTársadalmi harmónia- társadalmi tőke

 

 

A mai magyar helyzet: alapvető probléma az idő előtti halálozás:

lAnnak valószínűsége, hogy egy férfi túléli a 65. életévét Magyarországon

lcsupán 64 %, az érettséginél alacsonyabb végzettségi rétegekben jóval 50 % alatt

lez az arány Ausztriában 82%. 

la nők esetében Magyarországon 84 %, Ausztriában 91 %

 

 

Az egészségügyi ellátás európai szintű teljesítménye:

lA kisgyermekkori és a 65 évnél idősebb népesség életkilátásai európai összehasonlításban is viszonylag jók  

lMit bizonyít ez?

lA koragyermekkorban és az idősebb korban kapott egészségügyi ellátás európai színvonalú, minden nehézség ellenére

 

Az emberi és társadalmi tőke nagyfokú romlása

laz aktív korú népesség – főleg a középkorú férfiak - mutatói ma is tragikusak, régiós összehasonlításban is!

lez az „emberi tőke” nagyfokú romlását jelzi, ami az ország gazdasági fejlődésének alapvető hiányossága

lennek hátterében a társadalmi tőke erodálódása, a fogyasztói értékrend meghatározó szerepet játszik

 

Mi magyarázza az ellenkező irányú folyamatokat a kelet-nyugati egészségi állapot változásaiban?

l1970-ben a magyar mutatók jobbak voltak, mint Ausztriában

lVárható élettartam Magyarországon 2005-ben:

lFérfiak 68.6, nők 76.9, férfi/nő különbség 8.3 év – 2.5 év veszteség!

lVárható élettartam Ausztriában:

lFérfi 76.8 8.2 évvel tovább élnek,

lNők 82.4 - 5.5 évvel tovább élnek

 

Probléma

lA  45-65 éves magyar férfiak halálozási aránya - abszolút értékben is- ma magasabb, mint az 1930-as években volt. A jelenlegi népegészségügyi modellek nem képesek megmagyarázni ezt a jelenséget

lamelyet közép-kelet-európai egészség paradoxonnak neveznek világszerte

Férfiak halálozási aránya  (1000 azonos korú férfi közül) (Demográfiai Évkönyv, 2004)

Módszertan

A minták a magyar népességet életkor, nem, régiók és településnagyság szerint képviselték 18 év felett

Hungarostudy 1988:  20.902  személy

Hungarostudy 1995:  12.463  személy

Hungarostudy 2002:  12.640  személy

Hungarostudy 2006: követéses vizsgálat

Keresztmetszeti, hosszmetszeti összefüggések

Változók:

lHungarostudy 2002 kérdőíves vizsgálat
117 kérdéscsoport (kb. 300 kérdés)

lEgészségi adatok, betegségek,
bio-pszicho-szociális háttértényezők

l12634 (5654 férfi, 6980 nő) személy, otthoni interjú

lA kérdezőbiztosi feladatot a Védőnői Szolgálat munkatársai végezték

HUNGAROSTUDY 2002 felmérés kérdőívei

 

Kérdőívek:

Életminőség és egészségi indikátorok:

-WHO életminőség kérdőív

-egészségi állapot jellemzői

Mentális egészség mutatói:

·    Beck Depresszió Skála,

·    Szorongás skála

            Vitális kimerültség

Életmód és stressz:

·      dohányzás

·      alkohol

·      drog

·    munka és kapcsolati stressz     

·      életesemények

            szükségletek

 

 

A Hungarostudy 2006 követéses vizsgálat eredményei a korai halálozással kapcsolatban:

l2002-ben 12.640 embert kérdeztünk ki, közülük 2006-ig 4689 személyt sikerült újra kikérdezni, 322 ember halt meg  az újból felkeresettek közül.

lA fenti 5011 személy közül  a  2002-ben 40-69 éves korosztályt vizsgáltuk, 1130 férfit  és 1529 nőt

lA 2002-ben 40-69 éves korosztályból 99 férfi (8.8%), és 53 (3.6%) halt meg 2006-ig

 

Statisztikai módszer

lLogisztikus regresszió elemzés alapján odds ratiokat (OR), kockázati arányokat számoltunk,

lmajd az összefüggéseket kontrolláltuk életkor, iskolázottság, dohányzás, alkohol abuzus és BMI szerint

 

Az egészségi állapot önbecslése:

lIgen rossz vagy rossz (1 vagy 2 egy 5 fokú skálán) egészség önbecslés jellemezte a meghaltak közül

la férfiak 42 %- t

la nők 36 % -t.

lA munkaképesség csökkenés aránya

l88 % volt a meghalt férfiak,

l74 % volt a meghalt nők között

lMi magyarázza a rendkívül rossz egészségi állapotot a 40-69 éves korosztályban?

lA kezelt betegségek aránya igen alacsony volt, főleg a férfiak nem fordulnak idejében orvoshoz!

 

A korai halálozás összefüggései a társadalmi-gazdasági helyzettel:

lAz érettséginél alacsonyabb iskolázottság a férfiak esetében 1.8-szor magasabb halálozási kockázattal járt együtt

la magasabb iskolázottság a nőknél nem volt  szignifikáns védőfaktor ebben a korcsoportban

lKérdés: melyek a társadalmi-gazdasági lemaradás

l„toxikus” összetevői a férfiak esetében?

 

Európai Uniós keretszerződés a munkahelyi stressz megelőzésére

l1999. finn elnökség idején az első munkaértekezlet

l2001. Brüsszel

lA stresszel és depresszióval kapcsolatos problémák Európában

l1. Főtéma: A munkával kapcsolatos stressz

lkonzervatív becslés szerint 20 milliárd euro veszteséget jelentett  évente a 15 EU tagállamban

 

A munkával kapcsolatos krónikus stressz megelőzésének fontossága

lAz Európai Unió keretszerződésben írta elő a tartós munkahelyi stressz megelőzésének követelményét a munkahelyek számára

lnem a kihívások, hanem a bizonytalanság, önkényeskedés, túlterhelés-jutalom egyensúly tartós felborulása

la GDP 1 %-a vész el évente az EU-ban

la munkahely elvesztésének veszélye a férfiak esetében 3-szoros idő előtti egészségromlással és halálozással járt akkor is, ha az adatokat kontrolláltuk az ismert kockázati tényezők szerint

 

A korai halálozással szignifikánsan összefüggő pszichoszociális stresszorok a férfiak között:

lMunkahelyi bizonytalanság- 3-szor magasabb halálozással jár együtt,

la társadalmi bizonytalanság, az élet értelmetlenségének érzete, az anómia, a rivalizálás 2-szeres kockázattal járnak együtt

lszignifikáns védőfaktor:

lházastárssal él, számíthat házastársára 5-szörös védőfaktor

 

A korai halálozással szignifikánsan összefüggő pszichoszociális stresszorok a nők között:

lelégedetlenség a személyes kapcsolatokkal - 2-szer magasabb halálozás

lcsaládi problémák – 3-szor magasabb halálozási kockázat, kontroll után 7-szeres, legfontosabb veszélyeztető faktor a nők számára

lEgyik kapcsolat zavarát kompenzálhatják más kapcsolatok, ilyen tekintetben nem voltak alapvető változások az elmúlt évtizedekben

 

Magatartás és korai (40-69 év) halálozás összefüggései:

lA 40-69 éves korosztályban a férfiak között

la dohányzás 2-szer magasabb halálozással,

la rendszeres sport háromszor alacsonyabb korai halálozással jár együtt

lezek is összefüggnek a pszichológiai állapottal

 

Mely tényezők közvetíthetnek a pszichoszociális stresszorok és az egészségromlás között?

 

A negatív lelkiállapot kockázati szerepe

lA férfiak esetében a súlyos depressziós tünetegyüttes – 3-szor magasabb halálozással járt, a meghaltak közül 24 %- nak volt súlyos, 24 pont feletti Beck Depresszió pontszáma,

lKözülük csak 6 %-ot kezeltek a depresszió miatt

laz anómiás állapot különösen a férfiakat veszélyezteti

la reménytelenség mindkét nem esetében 3-szoros kockázati tényező

lérdekes módon a nők esetében a boldogtalanság és a negatív érzelmi beállítódás, mint személyiségtényező járt 3-szoros kockázattal

 

A pozitív tényezők védő szerepe

lAz önbizalom (hatékonyság) , az un. tanult sikeresség, olyan állítások, hogy általában meg tudom oldani a nehéz élethelyzeteket,

lvalamint a vidámság, jókedv  mindkét nemben jelentős védőfaktor

la pozitív életminőség a férfiak esetében szintén 3-szoros védőfaktor

lA házastárs és különösen a jó házastársi kapcsolat a férfiaknál ötszörös védőfaktor, a nőknél a jó családi kapcsolatok általában 7-szeres védelmet jelentenek

laz élet értelmébe vetett hit és a biztos munkahely a hagyományos kockázati tényezők (kor, iskolázottság, dohányzás, alkohol, testsúly) szerinti kontroll után is igen szignifikáns  védő tényezők a férfiak esetében

 

A depressziós tünetegyüttes változása 2002 és 2005 között:

l2002-ben 13.6 % volt a kezelésre szoruló depresszió aránya

l mind a teljes népességet képviselő mintában, mint azok között, akik beleegyeztek az utánkövetésbe,

l2005  utolsó hónapjaiban ez az arány 17.6 %-ra, 4 %-kal emelkedett.

lA férfiak között nagyobb mértékben, mint a nők esetében

lKözel minden ötödik felnőtt a krónikus stressz, a lelki leszakadás  állapotában van!

 

Depresszió súlyossági csoportok 2002 és 2006 között - utánkövetés

A középkorú férfi halálozás és a depressziós tünetegyüttes megyei  átlagértékei

A jól-lét átlagértéke a magyar megyékben:

A férfiak fokozott veszélyeztetettsége:

lférfiaknál a gazdasági lemaradás, munkanélküliség fontosabb, depresszió igen jelentős kockázati tényező

ldepresszió hátterében:bizalom hiánya, alacsony részvétel társadalmi szervezetekben és rivalizálás

lnőknél véd a kölcsönösség, vallásosság

lSkrabski Á, Kopp MS, Kawachi I (2004) Social capital and collective efficacy in Hungary:cross-sectional associations with middle aged female and male mortality rates, J Epidemiology and Community Health,58,340-345.

lSkrabski ,Á, Kopp MS, Kawachi I.(2003) Social capital in a changing society:cross sectional associations with middle aged female and male mortality rates, J Epidemiology and Community Health  57, 2, 114-119.

lSkrabski Á (2003) Társadalmi tőke és egészségi állapot az átalakuló társadalomban, Hét Szabad Művészet Könyyvtára, Budapest

 

Az idő előtti halálozás háttere:

lÖnmagunk vagy helyzetünk állandó negatív minősítése

laz értékek központi szerepe, ha a cél az anyagi sikeresség (fogyasztói értékrend!) másokhoz képest, ez a férfiakra inkább jellemző: státusz szindróma, rivalizálás

la nőkre, idősekre kevésbé jellemző

lebben a társadalom, a nők felelőssége

 

A női és férfi szociális helyzet és a középkorú férfi halálozás összefüggései

A nemek közötti kölcsönhatás jelentősége:

lA nők iskolázottsága igen fontos védőfaktor a férfiak részére

lA nők elégedetlensége az anyagi helyzettel a  férfiak számára veszélyeztető faktor( a nők a család, a férfiak saját anyagi helyzetüket veszik alapul)

lKopp MS, Skrabski Á, Kawachi I, Adler NE (2005) Low socioeconomic staus of the opposite gender is a risk factor for middle aged mortality, J. Epidemiology and Community Health, 59,675-678.

 

 

Melyek a védő tényezők?

lKözösség védő szerepe- ennek új formái, mert  a hagyományos formák átalakultak,

lTársadalmi tőke: bizalom, kölcsönösség

lCivil szervezetek alapvető fontossága (Putnam, Fukuyama, Kawachi)

            Ezek különbségei a megyék közötti halálozási és depresszió különbségek jelentős hányadát magyarázzák

 

Mit tanulhatunk a svédektől?

lAz új svéd népegészségügyi program első pontja a társadalmi tőke, társadalmi kohézió erősítését jelölte ki célként

 

A társadalmi tőke jelentősége:

lAz a társadalom, amelyben alacsony az un. társadalmi tőke és jellemző az anómia, az értékvesztés, nem csak lelkileg betegszik meg, hanem gazdasági teljesítménye is jelentősen romlik.

lHa egy társadalmon belül az emberek nem bíznak egymásban, ahol a  kapcsolatokat csak fogyasztási cikknek tekintik, a társadalom működése alapjaiban sérül, hiszen mind a gazdasági, mind a magánéletben a működőképesség alapja a bizalom,

lAz ilyen társadalmat az ellenségesség, unalom, öncélú izgalomkeresés jellemzi, ami mind a lelki, mind a fizikai egészség korai romlását eredményezi.

Az együttműködési képesség erősítése:

lA modern társadalom evolúciós csapdájából csupán a társadalmi tőke fontosságának felismerésével és erősítésével léphetünk ki.

lA fejlődés központjában a társas lény együttműködési képességének erősítése kellene álljon.

lMíg a korábbi évezredek során ezt az együttműködést, bizalmat a stabil közösségek ereje kényszerítette ki, ma újszerű megoldásokat kell találnunk az érett, fejlett, a manipulációknak nem kiszolgáltatott személyiség fejlesztése érdekében.

 

Válaszúton:

lAz átalakuló  mai magyar társadalomban ezek a kérdések különösen alapvetőek, mert a gyors átalakulás magában hordja

l mind a demoralizálódás,

lmind a fokozódó kohézió lehetőségét (az 1989-1990-es évek összetartozás élményei, Nagy Imre temetése)

lMost dől el, mekkora árat kell fizetnünk az emberi evolúció következő szakaszának eléréséért.

 

 

 

 

Irodalom:

 

lKopp MS, Réthelyi J (2004) Where psychology meets physiology:chronic stress and premature mortality- the Central-Eastern-European health paradox, Brain Research Bulletin ,62,351-367.

lKopp MS, Skrabski Á, Szedmák S (2000) Psychosocial risk factors, inequality and self-rated morbidity in a changing society, Social Sciences and Medicine 51, 1350-1361.

lSkrabski,Á.Kopp MS, Rózsa S, Réthelyi J, Rahe RH (2005)Life meaning: an important correlate of health int he Hungarian population, International Journal of Behavioral Medicine, 12,2, 78-85.

lKopp MS, Skrabski Á, Kawachi I, Adler NE (2005) Low socioeconomic staus of the opposite gender is a risk factor for middle aged mortality, J. Epidemiology and Community Health, 59,675-678.

lKopp M, Berghammer R (2005) Orvosi pszichológia, Medicina, Budapest

lKopp M, Kovács M (2006) A magyar népesség életminősége az ezredfordulón, Semmelweis Kiadó, Budapest

 

 

 

 

Hozzászólások

Hozzászólás megtekintése

Hozzászólások megtekintése

Nincs új bejegyzés.