Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Andorka-Bevezetés a szociológiába9

2008.10.04

10. Faj, nemzet, etnikai csoport, kisebbségek

 

Alapfogalmak

 

Faj, rassz

 

Fajnak nevezik az emberek olyan csoportját, amelyet biológiailag örökölt testi jellemzők, elsősorban bőrszín alapján különítenek el. A magyar nyelvben két, egymástól lényegesen eltérő fogalom megnevezésére szokás használni, ezek az angol „species” /a biológiai értelemben vett faj, amelyek a fajon belül szaporodóképesek/ és a „race”, melyet magyarul rassznak, vagy fajtának szoktak mondani.

 

Fajnak szokás tekinteni a köznapi szóhasználatban a feketéket, a sárgákat, és a fehéreket. A fizikai antropológia nem a bőrszín, hanem több testi jellemző alapján különböztet meg három nagy emberi rasszt: a kaukázoid, a mongoloid és a negroid rasszt. Ezeken belül több alrassz van, például a kaukázoid rasszon belül a az alpesi, a mediterrán és a hindu alrasszok.

 

Nemzet

 

A nemzet azokból áll, akik egy nemzet tagjának tartják magukat és akiknek közös a nemzeti identitásuk. A nemzeti indentitás ideáltípusa magába foglalja a közös nyelvet vagy nyelvjárást, a közös kultúrát, a szokásokat, a közös történelemre vonatkozó emlékeket és a közös lakóterületet. A nemzet fogalmához általában hozzátartozik, hogy létezik egy állam, mely ennek a nemzetnek az állama.

 

Meg szokás különböztetni az állampolgárságon alapuló „francia” nemzetfogalmat és a „német” kulturális nemzetfogalmat. Az első szerint a nemzet tagja mindenki, aki az adott állam polgára. A második szerint a nemzet tagja az, aki a nemzet nyelvét beszéli és a nemzeti kultúrához tartozónak vallja magát.

 

Nemzeti és vallási kisebbség, etnikai csoport

 

A nemzeti kisebbség egy adott társadalom azon tagjainak a csoportja, akik nem a többségi nemzettel identifikálódnak, hanem egy olyan másik nemzettel, melynek van állama vagy egy olyan nemzetnek tartják magukat, melynek nincs ugyan állama, de saját állam létrehozására törekszik.

 

Etnikai csoportnak nevezzük az adott társadalmon belül azoknak a csoportját, akik olyan közös kulturális identitás tudatával rendelkeznek, mely elkülöníti őket a többségtől vagy a többi etnikai csoporttól. Az etnikai csoport kevésbé különül el a többségtől, mint a nemzeti kisebbség. Vallási alapon is elkülönülhet valamely kisebbség a társadalmon belül.

 

Rasszizmus, etnocentrizmus, nacionalizmus

 

Rasszizmusnak nevezzük azt a felfogást, mely szerint az a faj, melyhez az adott ember tartozik vagy amelyhez tartozónak vallja magát, magasabb rendű, mint a többi faj, pld. erkölcsösebb stb. Sok kutatást végeztek a fajok közti genetikai különbségekről, de nem bizonyított, hogy a fajok között ilyen különbségek lennének.

 

Az etnocentrizmuson azt a felfogást értik, hogy a saját etnikai csoport vagy nemzet magasabb rendű, mint a többiek.

 

A nacionalizmus fogalma nem terjedt el annyira. Ennek a fogalomnak nincs elfogadható definíciója. Az embert alapvetően jellemzi, hogy a csoporton belüliekkel szimpatizál, a csoporton kívüliekkel szemben közömbös. A csoporton belüliség érzése kisebb vagy nagyobb mértékben létezik a nemzeti közösségeken belül. A nemzet tagjai között megvan a „csoporton belüliség” érzése, azaz a nemzettudat.

 

Súlyos veszélyekkel jár az, ha a nemzei összeartozás érzéséből a más nemzetekkel ,nemzeti kisebbségekkel, etnikai csoportokkal szembeni ellenségesség érzéssé válik. Ez az  agresszív nacionalizmus.

 

Előitélet, sztereotípia, diszkrimináció

 

Előitéletnek nevezik a valamely csoport tagjaival szmbeni negatív érzelmi viszonyulást, amely azon alapul, hogy ezek az emberek a csopot tagjai. Lehet pozitív előitéletről is beszélni. A sztereotípia torzításon , túlzáson és leegyszerűsítésen alapuló negatív elképzelések, előítéletek együttese valamely csoporttal szemben.

 

A diszkrimináció egyes emberek hátrányos kezelése, azon az alapon, hogy azok valamely meghatározott csoport tagjai.

 

Pl. a többségi csoport piszkosnak, erkölcstelennek tartja valamely kisebbség tagjait /ez a sztereotípia/, ezért nem kíván velük érintkezni /ez az előitélet/, ennek következtében nem alkalmazza őket munkásként a munkahelyeken /ez a diszkrimináció/.

 

Módszerek

 

Nincsenek egységes szociológai módszerek a nemzeti érzés kutatására. A kutatás során a  kegkülönfélébb kérdéseket szokták feltenni a nemzet témakörével kapcsolatban, de a kapott válaszok nagymértékben függnek attól, hogy hogyan teszik fel a kérdéseket. Az előitéleteket attitűd kérdésekkel szokták vizsgálni. A sztereotípiákat az egyes csoportok tagjainak pozitív és negetív tulajdonságaira vonatkozó nézetek alapján szokás vizsgálni. A diszkrimináció kutatására a rétegződéskutatás módszereit használják fel.

 

Elméletek

 

A nemzettudat kialakulása

 

Vitatott szociológiai és történettudományi kérdés, hogy a nemzettudat mikor alakul ki. A nemzettudat erőssége és megjelenési formái korszakonként és tásadalmanként nagyon eltérőek. Nincs jele annak, hogy a nemzettudat eltünőben lenne a fejlett társadalmakban.

 

Az agresszív nacionalizmus kialakulásának okai:

 

Fontos kérdés, hogy mikor megy át a nemzettudat agresszív nacionalizmusba. A kisebbséggel szembeni agresszió érzésének megerősödését segíti elő, ha az adott társadalmon belül valamely kisebbség valahogyan kiemelkedő helyzetben van pl. gazdagabb.

 

Az előítéletes godolkodás és a diszkrimináló viselkedést okozó tényezők:

 

1.      Ez olyan egyéneknél erősödik meg, akik súlyos frusztrációkat szenvedtek, sikertelenek voltak és ennek okát másokra akarják hárítani.

 

2.      Az autoritáris személyiségű emberek hajlamosak az előítéletes gondolkodásra és az agresszív viselkedésre más csoportokkal szemben. Mindez meghatározott nevelési gyakorlat eredménye.

 

3.      Az előítéletek és a diszkrimináció hatalmi és anyagi érdekeket szolgálnak. Azok hirdetnek negatív előítéleteket, akik hatalmukat akarják növelni a kisebbség elnyomása révén. /a zsidóság elleni diszkrimináció/

 

4.      Az előítéletek és a sztereotípiák az emberek viselkedésébe be vannak ágyazva és a szocializáció útján sajátítják el. Mindezek tehát nem a természettől adottak, hanem tanulhatóak. A társadalom kultúrájától függ, hogy kikkel szemben vannak előítéleteink és kikkel szemben alkalmazunk diszkriminációt.

 
Nemzetközi tendenciák
 
A feketék helyzete a USA-ban
 

A feketék helyzete javult a Kennedy-féle „harc a szegénység ellen” és a Jonhson által meghirdetett „nagy társadalom”-programok megindulása után. Ezeknek az volt a céljuk, hogy a feketék hátrányos helyzetét mérsékeljék. Ennek hatására kialakult egy fekete középosztály, emelkedett egy részüknek az iskolai végzettsége és több fekete került magasabb pozícióba. A kezdezi javulások után hanyattlások következtek be, ezáltal a feketék helyzete még reménytelenebbé vált.

 
A multikulturális társadalom
 
A multikulturális társadalom fogalma azt sugallja, hogy a modern társadalmakban különböző kulturákhoz tartozók élnek együtt és kell, hogy békésen működjenek.
 

Az autoritárius semélyiség

 

Ez az antiszemitizmus társadalmi és lélektani alapjait próbálta feltárni.

 

Adorno megalkotta az „F”-fasizmus skálát, mely azt mérte, hogy a megkérdezett személy mennyire hajlamos fasiszta és antiszemita nézeteket vallani.

 

Az F-skála szerint a fasiszta személyiséget a következők jellemzik:

 

1.      Elfogadja a konvencionális értékítéleteket

 

2.      Alárendeli magát a vezetőnek

 

3.      Agresszív azokkal szemben, akik nem hajlandóak magukat alávetni a vezetőknek

 

4.      Idegenkedik a gazdag érzelmi élettől

 

5.      Hajlamos a merev gondolkodásra

 

6.      Nagyra értékeli a férfiasságot, az erőt

 

7.      Embergyűlölő, az embert alapvetően rossznak tartja

 

8.      Hajlamos azt hinni, hogy a társadalomban vad és veszélyes erők uralkodnak

 

9.      Igen nagy figyelmet fordít a szexulitásra

 

Eszerint az antiszemitizmus alapja egy bizonyos személyiségtípus, amelyet autoritárius személyiségnek neveznek. Ennek a kifejlődésének az oka a gyermkkori család sajátos nevelési stílusa. Egy ilyen családban kevés az érzelmi melegség és az apa rideg. A gyermek idealizálja az apát, és ezt az ellenségességet hajlamos kivetíteni bizonyos emberekre.

 

Magyarországi helyzet

 
A roma kisebbség helyzete
 

A mai magyar társadalomban a legnagyobb diszkrimináció által veszélyeztetett csoportja a romák.

 

Magyarországon két jelentős cigányvizsgálatra került sor, ezekben a vizsgálatokban azokat a személyeket tekintettek cigánynak, akiket a környezetük annak mondott. Mndkét vizsgálat azt állapította meg, hogy a cigány etnikumhoz tatozók az átlagnépességnél jóval hátrányosabb helyzetben vannak. A hátrányok növekedésének egyik fő oka az, hogy a romák közül sokkal kevesebben rendelkeznek kereső foglalkozással, és sokkal többen veszítették el munkahelyüket. Mivel a cigány etnikumhoz  tartozó háztartásokban az átlagosnál jóval kevesebb a rendszeres munkahelyi keresettel rendelkezők aránya és mivel a gyerekszám magasabb a roma családokban, így az egy főre jutó jövedelem átlaga messze elmarad az országos átlagtól. A cigány etnikumnak sokkal nagyobb része él a szegénységi küszöb alatt. A munkanélküliség és a szegénység az átlagosnál jóval tartósabb náluk. Mindezek miatt növekszenek az előítéletek és a sztereotípiák a cigányokkal szemben.

 

Társadalompolitika

 

Az előítéletek befolyásolása kormányzati eszközökkel kockázatos vállalkozás. A nemzeti összetartozás elősegíti a társadalom konfliktusmentesebb működését. A kisebbségekkel szembeni előítéletek politikai célú felszítása végzetes következményekhez vezethet.

 

 

 

Hozzászólások

Hozzászólás megtekintése

Hozzászólások megtekintése

Nincs új bejegyzés.