Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Andorka-Bevezetés a szociológiába8

2008.10.04

9. Kiemelt demográfiai csoportok: nők, idősek, fiatalok és gyermekek

 

Alapfogalmak

 

Az időskor alsó határa

 

Az időskorúakat sokszor úgy definiálják, mint egy bizonyos korhatár 60vagy 65 év felettieket, máskor a nyugdíjkorhatár fölötti népességet tekintik idősnek. Ennek a definíciónak a problémája, hogy a nyugdíjkorhatár országonként változó és a nők nyugdíjkorhatára a férfiakénál alacsonyabb. Szociológiai értelemben meg kellene különböztetni „ fiatal öregeket”, akik már nyugdíjban vannak, de aktivitásuk még nem csökkent és „idős öregeket”akiknek az aktivitása erősen lecsökkent. A 70 vagy 75 évnél idősebbeket szokás „idős öregeknek” tekinteni.

 

A fiatalkor határai

 

Fiatalnak általában azokat tekintik, akik már nem gyerekek, de még nem felnőttek vagyis nem kezdték el a rendszeres kereső munkát, nem alapítottak családot vagy nem rendelkeznek a felnőttek összes jogával. A legegyszerűbb a 18 éves kort fiatalság felső korhatárának tekinteni.

 

A gyermekkor és serdülőkor

 

A serdülőkor kezdetét az egyszerűség kedvéért a nemi érettséggel azonosítják, ami a lányoknál az első menstruációnál következik be. Van aki a fiatalkor kezdetét a középiskolába lépés életkorával azonosítja. Van, aki a 17.,18. évet tekinti a gyermekkor felső határának, egyben a fiatalkor alsó határának.

 

Módszerek

 

Népszámlálások

 

A népszámlálások során a népszámlálás adataiban rendelkezésre állnak részletes  nem- és korcsoport szerinti  információk a nők, a fiatalok és az idősek életkörülményeivel kapcsolatban.

 

Elméletek

 

A nemek közti különbségek okai

 

Két elméleti felfogás van a férfiak és a nők közti különbségek okaira. Az egyik szerint a különbségek oka a biológiában a genetikai eltérésben  rejlik. A másik elmélet alatt a nemi  szerepeket és a nemi identitást értjük. Nemi szerepeken azokat a társadalmi szerepeket, tevékenységeket értjük, melyeket a társadalom a két nem tagjaitól elvár. A nemi identitás azt jelenti, hogy az egyén melyik nemhez tartozónak tekinti magát.

 

A társadalmi környezet nagymértékben hat a nőkre és a férfiakra már kisgyermekkorban is. Ennek hatására a férfiak agresszívebbek, a nők szelídebbek és több érzelmet nyilvánítanak ki.

 

A férfiak és nők közötti munkamegosztás

 

A funkcionalista iskola szerint a nemek közti különbségek azért fordulnak elő a legtöbb társadalomban, mert a nemek közti munkamegosztás és a szerepek ebből adódó eltérései előnyösek a társadalmak számára. A    férfiak testi ereje hatására alkalmasak a vadászatra, a nehéz földművelési munkákra, viszont csak a nők képesek gyerekeket szülni és őket gondozni. Manapság már kevés olyan munkakör van, amelyet a nők ne tudnának olyan jól ellátni, mint a férfiak. A férfiak a hatalmi pozíciókra helyezik a hangsúlyt, a nőnek a férfiak általi elnyomása az emberiség történetének legáltalánosabb egyenlőtlenségi viszonya.

 

Az egyén életciklusának szakaszai

 

A következő életszakaszokat különböztethetjük meg:

 

1.      csecsemőkor /születéstől 1 éves korig/

 

2.      gyermekkor /1 éves kortól kb. 12 éves korig/

 

3.      serdülőkor / 12 éves kortól kb. 14-16 éves korig/

 

4.      ifjúság / 14-16 éves kortól az iskolai tanulmányok befejezéséig, munkavállalásig, családalapításig/

 

5.      felnőttkor / a nyugdíjkorhatár eléréséig/

 

6.      időskor / a nyugdíjkorhatár felett /

 

Átmeneti rítus: az egyes szakaszokat bizonyos ünnepélyes ceremóniákkal való elválasztása /érettségi/

 

Nemzetközi tendenciák

 

A nők hátrányai a világ különböző országaiban

 

Walby szerint Angliában a férfiak ezen területeken zsákmányolják ki a nőket: 1. Háztartási munka, 2. Keresőmunka, 3. Fizikai erőszak, 4. Szexuális kapcsolatok, 5. Kulturális intézmények.

 

A háztartási munka a nők feladata, a férfiak alig vesznek részt benne. A nők a rosszul fizetett munkakörökben dolgoznak, a férfiaknak nagyobb esélyük van vezető pozícióba kerülni, mint a nőknek. A férfiak sokszor kihasználják fizikai erőfölényüket a nőkkel szemben, ezért a házassági kapcsolatokban gyakran előfordul a fizikai bántalmazás. A szexuális kapcsolatokban a férfiak igényei érvényesülnek. A kulturális életben a legnagyobb presztízsű pozíciókban alacsonyabb a nők száma .

 

A férfiak és nők egyenlőtlenségének okait mások a gazdaságon kívüli területeken keresik. Ilyen elsősorban az adott társadalom kultúrája. Egyes kultúrákban a férfiak uralma és a nők alávetettsége a megkérdőjelezhetetlen normák közé tartoznak. A nőnek a családban szolgálniuk kell a férjét. A nők a közéletben nem játszhatnak szerepet, a férfi kezdeményezheti a válást a nő nem, a férfinak megengedett a házasságon kívüli szexuális kapcsolat a nőnek nem. A nőknek alacsony fokú a részvétele a politikai hatalomban.

 

A nyugdíjrendszerek problémái

 

Az idős népesség helyzetével kapcsolatos szociológiai kutatási problémák azzal függnek össze, hogy az idősek aránya erősen megnőtt és várhatóan még tovább fog nőni. Az idősek arányának növekedése minden országban felveti azt a tényt, hogy a jelenleg érvényben lévő nyugdíjrendszerek össze fognak omlani. A rendszer addig  jól működik, míg az egymást követő nemzedékek létszáma egyre nagyobb, mert ez esetben viszonylag sok nyugdíjjárulékot fizető aktív keresőre jut a nyugdíjban részesülő népesség. Felmerül az a kérdés is, hogy hogyan alakul a idős emberek életszínvonala, valamint egészségügyi ellátásuk.

 

Magyarországi helyzet

 

Nők

 

A nők és a férfiak helyzetének különbségei már a foglalkoztatási arányszámoknál is kitűnnek. A nőknél többségben vannak a szellemi foglalkozásúak, míg a férfiaknál a fizikai foglalkozásúak. A többségben vannak a kereskedelemben, a szolgáltatásokban, de kisebbségben vannak az építőiparban, a közlekedésben, a mezőgazdaságban, és az iparban is. A nők között kevés a szakmunkás, de sok a betanított munkás. A nők között lényegesen kevesebb a vezető beosztású ,szellemi foglalkozású, mint a férfiak között. Nagy a nőtöbblet az óvónő, tanítónő,általános és középiskolai tanár, gyógyszerész, számviteli és pénztáros foglalkozásokban. Megközelítette a nők száma a férfiakét az orvosok között. A nők és a férfiak eltérő foglalkozási összetételének hátterében az eltérő iskolai pályafutásuk áll. A foglalkozási összetétel különbségei miatt nem meglepő, hogy a nők átlagos keresetei alacsonyabbak a férfiakénál. A nők a mindennapi élet más területein is hátrányban vannak. A nők naponta több időt töltenek munkával. A nők nagyobb  munkaterhelésének fő oka , hogy a háztartási munka terhe elsősorban rájuk hárul, ennek következtében kevesebb idejük marad  szabadon választott tevékenységre. A társadalom létfeltételeinek megteremtése nagyobb mértékben nehezedik a nőkre. Ettől függetlenül a nők átlagosan 9 évvel tovább élnek a férfiaknál.

 

Idősek

 

Az időskorúak aránya hazánkban állandóan nő. Az idősek arányának növekedésének egyik oka a halandóság javulása és az átlagos életkor hosszabbodása. Az idősek arányának növekedésének másik oka az alacsony születési szám. Ennek következtében az egymást követő korosztályok létszáma csökken, így a fiatalok kisebb arányának következtében az idősek aránya megnő. Az idősek jövedelmi helyzete és életszínvonala igen alacsony, vagyis általában a nyugdíjasok szegények. Ennek oka az alacsony nyugdíj, hiszen ezek nem emelkednek automatikusan az árszínvonal emelkedése esetén.

 

Az időseknél lényeges probléma az elmagányosodás. A nyugdíjazással és a mozgékonyság csökkenésével meglazulnak a korábbi kapcsolatok, de a legnagyobb probléma az, hogy egyedül marad a háztartásban. Az idősek súlyos problémájuk közé tartozik az egészségi állapotuk romlása. A testi legyengüléssel fokozatosan jelentkeznek a lelki problémák is. Az idősek helyzete akkor válik igazán súlyossá, ha nincs gyermekük.

 

Gyermekek

 

A gyerekek közül az átlagosnál lényegesen többen élnek a szegénységi küszöb alatt. Hazánkban a gyerekek a szegénység által az átlagosnál jóval nagyobb mértékben a veszélyeztetett csoportok közé tartoznak. A családi pótlék, még a létminimumtól is messze elmarad. Minél több gyerek van egy családban annál rosszabb a jövedelmi helyzet. A gyermeküket egyedül nevelő szülők jövedelmi helyzete különösen hátrányos. A gyermekek középtávon  szegényednek. A volt szocialista országokban a gyermekek és a gyermekes családok a rendszerváltozás legnagyobb vesztesei közé tartoznak. Ennek oka a jövedelmek általános csökkenése, és a gyermekes családoknak nyújtott támogatások csökkentése. Romló jövedelmi helyzet miatt a gyermekeknek rosszabb minőségű a táplálkozásuk és az iskolai előmenetelük.

 

Társadalompolitika

 

A nők hátrányai  mérséklésének lehetősége

 

A nők foglalkozási és jövedelmi helyzetének javítására a legkézenfekvőbb út a nők iskolai végzettségének emelése a férfiakéhoz hasonló szintre. Ez megvalósult Magyarországon. A férfiak közül sokkal többen szereznek szakmunkás képzettséget, míg a nők közül többen maradnak betanított munkások. A nők általában az olyan képzettséget nyújtó egyetemekre és főiskolákra járnak, melynek elvégzése után , olyan képzettséget kapnak, mellyel csak alacsonyabb keresetre tehetnek szert. Nehéz elérni azt, hogy az azonos foglalkozású férfiak és nők azonos azonos fizetést kapjanak. Többek közt nehéz elérni azt is, hogy a nők előmenetele a férfiakéhoz hasonló legyen. A nők helyzetét megkönnyíthetné minden olyan eszköz, amely megkönnyíti számukra a foglalkozási és anyai funkció párhuzamos ellátását.

 

 

 

Hozzászólások

Hozzászólás megtekintése

Hozzászólások megtekintése

Nincs új bejegyzés.