Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Andorka-Bevezetés a szociológiába7

2008.10.04

8. Népesség, népesedés, egészségügyi ellátás

 

Minden társadalom egy adott népesség tagjaiból áll. E népesség száma, összetétele befolyásolja a társadalmi folyamatokat. A népesség alakulása függ a társadalmi tényezőktől. A népesedés témakörébe tartozik a születés és halálozás problémái, a a házasságkötést és a válást.

 

Alapfogalmak

 

Demográfia

 

A népességszámmal és a népesedési folyamatokkal a demográfia tudománya foglalkozik. A demográfia kb. 200 évvel a szociológia előtt alakult önálló tudománnyá, ami saját kutatási területtel és módszerekkel rendelkezik. E tudomány születését John Grant 1662-ben megjelent könyvétől számítják.

 

A leghíresebb demográfus Robert Malthus volt. Művében egy leegyszerűsített elméletet fogalmazott me, miszerint a népesség gyorsabban képes szaporodni, mint a termelés növekedni.

 

A demográfiában ritka a nagy elméletek megfogalmazása, hiszen a demográfusok inkább a népesedésre vonatkozó adatok gyűjtésével foglalkoznak.

 

A demográfia tudománya a II. világháború után terjedt el, hiszen ekkor nagymértékben meggyorsult a világ népességének növekedése. Ennél kisebb figyelmet fordítanak a demográfusok a fejlett országok alacsony gyermekszámára, melynek hatására a népesség csökkenni fog. Ha többen halnak meg, mint amennyien születnek, az a népesség folyamatos csökkenéséhez vezet. A halálozások szorosan összefüggenek az egészségi állapottal, mellyel az egészség szociológiája tudomány foglalkozik.

 

Termékenység, halandóság, reprodukció, morbiditás

 

A születések vizsgálatánál a termékenység fogalmát használják, melyen a szülőképes korban lévő női népességre vagy annak egyes részeire jutó születések számát értik a demográfusok.

 

A halálozás vizsgálatakor szokás a halandóság fogalmát használni. Ezen nem a halálozások számát, hanem a halandósági tábla mutatóit, elsősorban a születéskor várható átlagos élettartamot mérik.

 

A reprodukció a népesség „újratermelődését” jelenti, vagyis azt, hogy a halandóság és a termékenység együttes hatása alatt a népesség száma és összetétele hosszú távon hogyan alakul.

 

Morbiditásnak nevezzük a betegségek előfordulásának gyakoriságát. Ennek kétféle mutatója van: az incidencia mutató /ez azt fejezi ki, hogy hányan betegednek meg/, és a pervalancia mutató /ez azt jelenti, hogy hányan vannak beteg állapotban/.

 

Szociológiai értelemben egészségesnek azt az embert tekinthetjük, akinek életműködéseit az adott környezetben kiegyensúlyozottak, lelki élete harmonikus és a társadalom vele szemben támasztott elvárásainak képes megfelelni.

 

Módszerek

 

A demográfiai adatoknak 3 forrása van: a népszámlálások, a népmozgalami statisztikák és a reprezentatív mintás, kérdőíves módszerek.

 

Hazánkban 1784-1787-ben volt az első népszámlálás. 1870 óta 10 évente rendszeresen van népszámlálás hazánkban.

 

A születések mutatói

 

A nyers születések arányszáma kiszámítható úgy, hogy az évi születések számát elosztják az évközi népességgel.

 

Az általános termékenységi arányszám kiszámítható úgy, hogy az évi születések arányszámát elosztják a 15-49 éves nők számával.

 

A korspecifikus arányszám kiszámítható úgy, hogy az adott kocsoportba tartozó nők által szült gyermekek számát elosztják az adott korcsoportba tartozó nők számával.

 

A teljes termékenységi arányszám azt mutatja, hogy egy nő vagy ezer nő hány gyereket szülne élete folyamán, ha évi gyakoriság szerint szülne.

 

A bruttó, vagy nyers reprodukciós együttható a teljes termékenységi arányszámot jelenti, de csak a lányszülések figyelembevételével, egy nőre vonatkozóan kiszámítva.

 

A nettó vagy tiszta reprodukciós együttható jelentése a brttó reprodukciós együttható a 0-14 éves csecsemő- és gyermekhalandósággal és a 15-49 éves női halandósággal csökkentve.

 

Ezek a mutatók nem teljesen pontosan mutatják a reprodukció tényleges állapotát, hiszen ez nem az évi születésszámtól függ, hanem attól, hogy egy női nemzedék élete folyamán hány gyermeket hoz a világra. Ezt nevezik születési kohorsznak.

 

A halálozás mutatói, a halandósági tábla

 

A halálozásokra vonatkozó adatok fő forrása az évi népmozgalmi statisztika, mely alapján kiszámítható a halandósági mutató.

 

A nyers halálozási arányszám kiszámítható úgy, hogy az adott évi halálozások számát az évközépi népesség számával elosztják.

 

A halandósági viszonyok jellemzésére a születéskor várható átlagos élettartamot szokás kiszámítani. Ez a halandósági táblán alapul. Ez úgy számítható ki, hogy az adott évi koréves halálozási adatokból indulnak ki. Ezeket nem az évközépi népességhez viszonyítják, hanem azt határozzák meg, hogy az adott életkort megélők milyen valószínűséggel halnak meg a következő születésnapjuk előtt. Ezek alapján meghatározható, hogy 100ezer személyből álló nemzedék hogyan hal ki, ahogy életkora emelkedik.

 

Csecsemőhalandósági és természetes szaporodási arányszámok

 

A csecsemőhalandósági arányszám kiszámítható úgy, hogy az adott évben az összes egy év alatti korban meghaltak számát elosztják az összes újszülttek számával.

 

A nyers élveszületési és a nyers halálozási arányszám különbségét nevezik természetes szaporodási arányszámnak. A tényleges szaporodási arányszámnál a ki- és bevándorlások különbségét is számításba veszik.

 
 
Elméletek
 
 A demográfiai átmenet elmélete
 

Landry megogalmazta a demográfiai átmenet elméletét. A halandóság hosszútávú javulását, és az azt követő termékenységcsökkenést nevezzük demográfiai átmenetnek.

 

Az elmélet szerint a demográfiai átmenetnek öt fázisa van:

 

1.      A halálozási és a születési arányszám egyaránt magas

 

2.      A halandóság javulni kezd, a termékenység egyelőre változatlanul magas marad, a népesség gyorsan nőni kezd

 

3.      A halálozási arányszám tovább csökken, de a születési arányszám is csökken, a népesség növekedése továbbra is gyors

 

4.      A halálozási arányszám csökkenése lelassul, majd megáll. A születési arányszám tovább csökken, ezért a népességnövekedés lelassul.

 

5.      A halálozási és a születési arányszám hasonlóan alacsony szinten stabilizálódik, a népességnövekedés megáll

 

A halandóság javulásáról feltételezték, hogy az a gazdasági fejlődésnek és az életszínvonal emelkedésének a következménye. A termékenység csökkenésének okairól feltételezték, hogy a modern gazdasági és társadalmi fejlődéssel párhuzamosan ment végbe.

 

Mára a demográfiai átmnenet minden fejlett országban végbement, a halandóság már csak lassan javul.

 
A termékenység közgazdaságtani és szociológiai elméletei
 

A mai termékenységelméleteket két nagy csoprortra lehet osztani: a közgazdaságtani és a szociológiai elméletre.

 

A közgazdaságtani elméletet becker fogalmazta meg. Abból indult ki, hogy a házaspár a gyermekre vonatkozó döntésnél hasonlóképpen gondolkodik, mint amikor valamely tartós fogyaszási eszköz megvásárlásáról dönt.a gazdasági fejlőséssel párhuzamosan emelkedik a család jövedelme, ezért több gyermek születik, viszont nőnek a gyermeknevelés költségei és csökkennek a gyermektől várható hasznok. Az elmélet a nők keresőmunkájának nagy jelentőséget tulajdonít, hiszen a nők kereseti lehetőségei javulnak és a gyermekvállalással a keresetkiesés jelentőssé válik. Az elmélet szerint a kevesebb, de jobban iskolázott gyerek a szülőnek egyenértékű lehet a több, de kevésbé iskolázott gyerekkel.

 

Ebből az elméletből nem lehet levzetni, hogy a gazdasági-társadalmi fejlődéssel a jövedelememelkedés milyen hatással van a gyermekek számára. Az viszont kimutatható, hogy két azonos helyzetű család közül a magasabb jövedelműnek lesz több gyereke.

 

Easterlin a fenti elméletet továbbfejlesztette azzal, hogy azt feltételezte, a házaspároknak a gyermeklétszámra és az életszínvonalra való elképzelései nezedékről nemzedékre változnak. Easterlin szerint a fiataloknak az elérni kívánt elképzelései a szülői családban tapasztaltak alapján alakultak, és ezt a színvonalat akarják hazasságuk után maguk számára biztosítani.

 

A termékenység szociológiai elméletei szerint viszont a családok nem a gazdaság alakulása alapján döntenek gyermekeik számáról, hanem követik azokat az értékeket, amelyeket a társadalmi környezetünkben elfogadnak. Ha pl. ezek a társadalmi környezetek sok gyermeket tartanak kívánatosnak akkor a legtöbb család sok gyermeket fog vállalni.

 

A szociológiai elméletek egyik alváltozata az értékváltozások okaival a nők karrierjének növekedésével magyarázza a gyermekszám csökkenését. Nem kétséges, hogy a gyermekvállalás hátráltatja az anyák előremenetelét, a foglalkozási karrierben. A házasság felbomlása esetén a gyermekek nem csak az anya terheit növelik, hanem az új partnerkapcsolatok létesítésének esélyeit is csökkentik. A ilyen csonka családok az átlagosnál jóval szegényebbek.

 

Megnőtt az érdeklősés azon kérdés iránt, hogy meddig javítható a halandóság, ven-e az emberi életnek valamilyen természetes határa. A fejlett országokban az embereket legjobban foglalkoztató kérdés az, hogy mekkora szerepük van a társadalmi tényezőknek a halandóságban.

 

A társadalmi tényezők típusai:

 

1.      A környezetben előforduló egészségkárosító tényezők

 

2.      Az életmód egészségkárosító elemei

 

3.      Az életmód és az életkörülmények egészségkárosító elemei annak a következménye, hogy azok által érintett személyek a társadalmi hátrányaik miatt nem képesek azok megjavítására.

 

 

Nemzetközi tendenciák

 

Népességszám

 

A világ népességszáma a közeljövőben eléri azt a határt, melyet a föld még képes eltartani. A gyors népességnövekedés súlyos nemzetközi konfliktusokat eredményezhet.  A második világháború óta a világ népességének növekése erősen felgyorsult. Ma sem ismert pontosan a föld népességszáma. A népességnövekedés gyorsulásának oka, hogy a halállozási arányszám csökkenését, csak erős késéssel követte a születési szám csökkenése.

 

Halandóság

 

Az emberiség történetének a földművelére való áttérést megelőző szakaszát a népességcsoportok kihalásának állandó   veszélye jellemezte. Ennek oka a születések számát majdnem elérő halálozások száma volt. Ezt valószínűleg az élelemhiány okozta.

 

A földművelésre való áttérés és a letelepedés lehetővé tette a népességszám növekedését, mert ugyanakkora területen több embert tudott élelmiszerrel ellátni. Ekkor viszont a járványok növelték a halandóságot, hiszen ezek a betegségek a sűrűbb népességben könnyebben terjedtek el.

 

A XVIII. sz-ban megindult a halandóság folyamatos javulása. A járványos betegségek folyamatosan visszaszorultak, a születéskor várható átlagos lettartam meghosszabbodott.

 

A halandóságot befolyásoló tényezők, mint a táplálkozás javulása, az egészségesebb lakásviszonyok, a gyakoribb tisztálkodás, a  szennyvizek elvezetése stb. ,egyre javultak. A halandóság nagymértékben különbözik társadalmi osztályonként és rétegenként. A jobb módú osztályok tagjai közül sokkal kevesebben halnak meg gyermekkorukban és lényegesen tovább élnek.

 

Termékenység

 

A modern gazdasági és társadalmi fejlődés megindulása előtt a családok gyerekszáma igen nagy volt, de mára ez a fejlett oszágokban erősen csökkent. Ez a csökkenés a modenizációval függ össze. A fejlődő országokban az átlagos gyerekszám nem közlíti meg a 12-t, amelyet egy termékeny nő képes lenne szülni . Ennek egyik oka, hogy a 15-49 éves nők bizonyos része nem házas, vagy később házasodik, vagy élete végéig hajadon marad, vagy megözvegyül és nem házasodik újra. A másik ok, hogy egyes társadalmakban már évszázadokkal ezelőtt is alkalmazták a születéskorlátozást.

 

Először Franiciaországban terjedt el a születéskorlátozás és kezdett a termékenység csökkenni.

 

A termékenység csökkenés kezdetének okaira kétféle magyarázat van, az egyik a hagyományos gondolkodásmódttól való eltérés, a másik a gazdasági feltételek kedvezőtlen alakulása. Kialakultak olyan elméletek, hogy az életszínvonal emelkedése a gyerekszám növelését segíti elő. Ettől függetlenül a csökkenést nem csak a modern fogamzásgátlási módszerek okozhatják, hanem az is, hogy a családok kevesebb gyereket szeretnének mint 25-30 évvel ezelőtt.

 

Magyarországi heyzet

 

Halandóság

 

Milyen társadalmi tényezők járulhatnak hozzá a magas vérnyomás elterjedéséhez, az alkoholizmus ,a a dohányzás növekedéséhez, az öngyilkosság gyakoribbá válásához?

 

1.      A nem megfelelő táplálkozás

 

2.      Munkahelyi ártalmak

 

3.      Lakókörnyezeti ártalmak

 

4.      Hosszú munkával töltött idő, hajszolt munkavégzés

 

5.      A hosszú munkával töltött idő következménye, hogy a magyar társdalom felnőtt és főként munkavállalási életkorú tagjainak kevés a szabadideje.

 

6.      A magyar társadalom tagjainak többsége egyáltalán nem megy üdülni.

 

7.      Az összes említett tényező valamint az összes emberi kapcsolatok feszültségterhesvolta következtében a magyar lakosság jelentős részének lelki egészségi állapota is problematikus.

 

Az egészségügyi állapot romlásában lényeges szerepe lehet az egészségügyi ellátás rossz működésének. Ennek az okai:

 

1.      Az egészségügyre fordított kiadások aránya a nemzeti jövedelmen belül hazánkban igen alacsony.

 

2.      Az egészségügyi intézmények nincsenek rákényszerítve arra, hogy a kapott pénzforrásokkal és a rájuk bírott eszközökkel hatékonyan gazdálkodjanak

 

3.      A körzeti orvosok hajlamosak arra, hogy a szakrtendelőkbe irányitsák betegeik egy részét. Az ambuláns szakrendelők viszont hajlamosak minnél több beteget kórházi kezelésre utalni.

 

4.      Az orvosi fizetések viszonylag alacsonyak, de megengedett a hálapénz elfogadása.

 

5.      Az alacsony fizetések okozzák az ápolónők és más középszintű egészségügyi személyzet nagyfokú hiányát.

 

6.      Mindezek következtében az egészségügyi ellátásban mindenki elégedetlen, kiszolgáltatottnak érzi magát. A beteg úgy érzi, hogy az egészségügyi személyzet nem foglalkozik kellőképpen a problémáival, az orvosok úgy érzik, hogy ki vannak szolgáltatva az egészségügyet irányító szerveknek. Az egészségügyi irányítás pedig úgy érzi, hogy nem kapja meg a műlödéséhez szükséges anyagi erőforrásokat.

 

7.      A rendszer működésének következménye, hogy a társdalmi hierarchiában kedvező helyzetben lévő rétegek tagjai nagyobb arányban részesülnek az egészségügy állami támogatásából, jobb ellátást kapnak, és mindezért kevesebb hálapénzt fizetnek.

 

Társadalompolitika

 

Az egészségi állapot javításához szükséges eltételek:

 

1.      Különféle eszközökkel csökkeneni kéne az alkohol-és kábítószer fogyasztást és a dohányzást. Elő kellene segíteni az egészségesebb táplálkozást, a több testedzéssel járó életmódot és az üdülést.

 

2.      Ehhez szükség lenne arra, hogy az egészség a magyar társadalom tagjainak szemében fontosabb érték legyen mint jelenleg.

 

3.      A jelenleginél nagyobb gondot kellene fordítani a környezet védelmére és a munkahelyi higiénére.

 

4.      Az egészségügyre fordított kiadások lényeges növekedése szükséges ahhoz, hogy más országok fejlettségi szintjét elérjük.

 

5.      Érvényesülnie kell az egészségügyi kiadásoknál a racionalitásnak.

 

6.     

Az egészségügyi ellátásban olyan változtatásokra volna szükség, amely a már meglévő ellátást jobban hozzáigazítja a lakossági szükségletekhez.

 

Hozzászólások

Hozzászólás megtekintése

Hozzászólások megtekintése

Nincs új bejegyzés.