Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Andorka-Bevezetés a szociológiába4

2008.10.04

5. Társadalmi szerkezet és rétegződés

A társadalmi szerkezet vizsgálata szorosan összekapcsolódik az egyenlőtlenség problémakörével. A társadalom elengedhetetlenül szükséges az emberiségnek a jelenlegi feltételekhez kötött életéhez, fennmaradásához. Az emberi társadalmak nem egyszerűen az egyének formálta halmazai. A társadalmat alkotó egyének között többé-kevésbé állandó viszony alakul ki és ennek alpján az egyes személyek különböző társadalmi pozíciókat foglalnak el. A társadalmaknak szerkezetük van, de ezekben a betöltött pozíciók nem egyenlőek.

A társadalmi szerkezet szociológiája a társadalmak legalapvetőbb természetét, az egyenlőtlenégeket és azoknak az igazságos vagy igazságtalan voltát vizsgálja. Ezért mondható az, hogy a társadalmi szerkezet a szociológia tudományának egyik központi kérdése.

Alapfogalmak

Társadalmi szerkezet, státusz és szerep

A társadalmi szerkezeten a társadalmon belüli különböző pozíciók közötti viszonyokat értjük. A szerkezet a különböző pozíciókat betöltő egyének és csoportok közötti viszonyokat jelenti. Ilyen különböző pozíciók pld. a vállalatvezetők és a szakképzetlen munkások pozíciói

Az amerikai szociológusok ezt úgy fogalmazzák meg, hogy a társadalmi szerkezeten belül státuszok vannak. A státuszok betöltői meghatározott szerepek szerint viselkednek, és ezek a szerepek meghatározott viszonyokat írnak elő az őket betöltőknek. A bérmunkásnak pl. követnie kell a vezető utasításait.

A társadalmi szerkezet elmélete néhány kategóriába foglalja össze a különböző pozíciókat. Ezek a kategóriák különböznek egymástól a vagyoni állapot, a társadalmi munkamegosztásban elfoglat hely tekintetében. A kategóriák között enyhébb vagy élesebb érdekellentétek állnak fenn.

Társdalmi rétegződés

A társadalmi rétegződés különböző ismérvek alapján megállapított társadalmi kategóriák helyzetének elérése. A rétegződés vizsgálatábanáltalában megkülönböztetett kategóriák lehetnek az osztályok, a rétegek vagy más kisebb társadalmi csoportok. A társadalmi szerkezet alapvető jellemzői a társadalmi rétegződésben tükröződnek.

Társadalmi osztály, réteg, státuszcsoport, elit

Társadalmi osztálynak nevezzük a termelőeszközökhöz való viszony alapján definiált társadalmi kategóriákat.

A termelőeszközökhöz való viszony alapján a marxi értelmezés szerint 3 osztály különböztethető meg:

-         a termelőeszközöket nem birtokló munkások

-         a csak saját maguk foglalkoztatásához elegendő termelőeszközzel rendelkező kispolgárok

-         azok a tőkések, nagybirtokosok, akik annyi termelőeszközt birtokolnak, hogy azokkal bérmunkásokat foglalkoztatnak.

Társadalmi rétegnek nevezzük a foglalkozás, iskolai végzettség, lakóhely, a jövedelem-nagyságát stb. alapján definiált társadalmi kategóriákat. A magyar szociológiában a foglalkozás jellege alapján megkülönböztetett rétegeket szokták kategóriáknak nevezni.

A státuszcsoport az olyan egyének vagy családok csoportja, akaik együttvéve hasonló helyzetben vannak.

A munkajellegcsoport a társadalmi munkamegosztásban elfoglalt hely alapján megkülönböztetett kategória.

Elitnek szokás nevezni a társadalmi hierarchia csúcsán alhelyezkedő kis létszámú csoportot.

Módszerek

Survey-módszer

E típusú adatfelvételek sokféle adatot gyűjtenek össze a megkérdezett személyek társadalmi helyzetéről, életkörülményeiről, életmódjáról, gondolkodásáról. Ezen az adatfelvételek alapján a társadalmi kategóriák közötti különbségeket sok dimenzióban lehet vizsgálni.

Önbesorolásos módszer, presztízsvizsgálat, társadalmi-gazdasági státusz

A szerkezet- és rétegződésvizsgálatnak 3 speciális módszerét lehet megemlíteni.

Az ún. önbesorolásos módszernél a vizsgált személyektől kérdezik meg, hogy milyen osztályba vagy rétegbe sorolják magukat.

A presztízsvizsgálat módszerénél a megkérdezetteket arra kérik fel, hogy pontosan megnevezett foglalkozások „presztízsét” nevezzék meg.

Kétféle kérdezési módszert alkalmaznak:

-         három- vagy ötfokozatú skálán értékelik a különböző foglalkozásokat, és az értékelések átlagát tekintik a presztízs mérőszámának;

-         sorba rendezik a foglalkozásokat valamilyen kritérium szerint, és a sorszámok átlagát veszik a presztízs mérőszámának.

A presztízsmódszernek jellemzője, hogy kisebb foglalkozási csoportok számára külön-külön presztízspontszámot lehet meghatározni. Ezáltal sok réteget és alréteget lehet megkülönböztetni.

A „társadalmi-gazdasági státusz” esetében pontszámokat határoznak meg minden kis foglalkozási csoport számára és ezeket használják fel elemzéseikhez. Először megállapítják az ismert presztíszű foglalkozási csoport pontszámát és e foglalkozási csoport átlagos jövedelme és átlagos iskolai végzettsége közötti regressziós kapcsolatot. Majd a nem ismert presztízsű, de ismert átlagos jövedelmű és iskolai végzettségű foglalkozási csoport pontszámát egy regressziós egyenlettel kiszámítják.

 

Elméletek

Harmónia-, konfliktus-, csere- és kényszerelméletek

A társadalmi szerkezettel kapcsolatos legalapvetőbb filozófiai kérdés, hogy az emberi társadalmat mi jellemzi inkább: a harmónia és az együttműködés vagy a csere és a kényszer?

A harmóniaelméletek szerint az emberi társadalmakat alapvetően a tagok együttműködése jellemzi, és a konfliktus csak kivételes jelenség. A konfliktuselméletek szerint minden emberi társadalamat alapvetően jellemzi a konfliktus, de ez nem szükségszerűen káros jelenség, mert a konfliktusok viszik előre a társadalmi fejlődést. Ha nem lenne konfliktus, a társadalom változatlan állapotben maradna.

A csereelméletek szerint a társadalom tagjai egymással javakat cserélnek, de nemcsak anyagi javakat, hanem eszmei és szellemi javakat is, mint pl. a megbecsülés, a szeretet.

A kényszerelméletek szerint nem a mindenki számára hasznot hozó csere, hanem hanem sokkal inkább a hatalommal rendelkezők által az elnyomottakkal szemben alkalmazott kényszer jellemzi a társadalmat. A javak átadása kényszer útján történik.

A csereelmélet a harmóniaelmélethez, a kényszerelmélet a konfliktuselmélethez áll közel.

Konzervatív és radikális elméletek

Lenski a harmóniaelmélet híveit nevezi konzervatívoknak, a konfliktuselmélet híveit radikálisoknak. A radikális és konzervatív álláspont vagy a konfliktus-és harmóniaelméletek keverednek egyes tudósoknál. Lenski a radikális és a konzervatív társadalmi elméleteiben a hatalmat mondja ki az egyenlőtlenségek forrásának. Minden társadalomban az egyenlőtlenség alapja az erőszak.

A társadalmi szerkezet  kategóriáinak elméleti alapja

A struktúra elmélet nagy kérdése, hogy mi alapján  deffiniálják a társadalmi szerkezet kategóriáit, az  osztályokat és a rétegeket.

Marx a társadalmi szerkezetben három dimenziót határoz meg:

1.      Gazdasági dimenzió: ebben a termelőeszközökhöz való viszony mellett a munkaerő –piaci helyzetet látja differenciáló tényezőnek.

2.      A hatalom egyszerűen a tőketulajdon függvénye

3.      A harmadik dimenzió a rend, melynek lényege a megbecsültség. A megbecsültség fogalmat angolul presztizsnek fordították.

Weber művében háromféle osztályt különböztetett meg: a birtk szerinti, a jövedelem szerinti és a társadalmi osztályt.

Sokdimenziós társadalomszerkezet-elméletek

Weber felismerte, hogy a társadalmi szerkezet többdimenziós fogalom, és ez a kiindólópontja a mai többdimenziós társadalomszerkezet-modlleknek.

Geiger szerint az osztályfogalom elveszíti használhatóságát a fejlett társadalmak vizsgálatában. Ehelyett a rétegek fogalmának használatát javasolja. A réteghez tartozást meghatározó tényezők sokfajták lehetnek.

Lenski szerint ma az ipari társadalmakban 7 féle osztályrendszer él egymás mellett:

1.      Politikai-hatalmi

2.      Vagyoni- tőketulajdonolási

3.      Foglalkozási

4.      Iskolai végzettségi

5.      Faji, etnikai, vallási

6.      Nemek szerinti

7.      Életkori osztályrendszerek

Pénztőke, kulturális tőke, szociális tőke

Bourdieu háromféle tőkét különböztet meg: a pénztőkét, a kulturális tőkét és a szociális tőkét.A kulturális tőkén a műveltséget érti, a szociális tőkén a társadalmi kapcsolatokat. Szerinte e két tőke szükséges a társadalmi hierarchia csúcsához való feljutáshoz. Ez a Bourdieu szerint a különféle tőkék átválthatóak, tehát pl. akinek nagy kúltúrális tőkéje van az könnyen jut nagy vagyonhoz.

Új marxista társadalomszerkezet-elméletek

Wright szerint a kapitalista társadalom 3 dimenzió mellett differenciálódik: a termelőeszközök tulajdona, a szervezeti tőke és a szakképzettségi tőke.

A termelőeszközök tulajdona alapján megkülönböztet:

1.      Olyan termelőeszköz tulajdonosokat, akik képesek bérmunkásokat alkalmazni és így maguk mentesülnek a munkától /burzsuázia/.

2.      Olyan kisebb termelőeszköz tulajdonosokat, akik bérmunkásokat tudnak foglalkoztatni, de maguk is kénytelenek dolgozni./kisvállalkozók/

3.      Olyan termelőeszköz tulajdonosokat, akiknek nincs elég tőkéjük bérmunkások foglalkoztatásához, így maguk dolgoznak a termelőeszközeikkel./kispolgárság/

4.      A termelőeszközök birtokában nemlévő bérmunkások.

A szervezeti tőkénél a szervezetben lévő vezetői hatalom alapján különbözteti meg a felsővezetőket a középvezetőket és a nem vezetőket .

A szakképzetségi tőke alapján megkülönböztet magas képzettségűeket, félig szakképzetteket és szakképzetleneket.

Nem egyértelmű hanem közbenső kategóriák:

1.      Felső-és középvezetők és technokraták /nekik nincs termelőeszköz tulajdonuk, de van szervezeti hatalmuk és szakképzettségi tőkéjük, ezért a burzsuázia és a proletariátus között helyezkednek el. 

2.      Alsóvezetők, művezetők /nekik a szervezeti hatalmuk és a szakképzettségi tőkéjük az előbbieknél sokkal kisebb/

3.      Kisvállalkozók /ők a burzsuázia és a kispolgárság között helyezkednek el/

4.      Munkájukat önállóan végző alkalmazottak

A gazdasági-társadalmi rendszer fő sajátosságai:

Társadalmi-gazdasági rendszer

Fő termelőerő, amely egyenlőtlenül oszlik el a társadalomban

A kizsákmányolás mechanizmusa

Fő osztályok

A forradalmi átalakítás fő feladata

Feudalizmus

Föld

Munkakényszer

Földesúr és jobbágy

Személyes szabadság

Kapitalizmus

Fizikai termelőeszközök

Piac

Tőke és munkás

A termelőeszközök társadalmi tulajdonba vétele

Állami rendszer

Szervezeti hatalom

Tervszerű kisajátítás és újraelosztás

Manager, bürokrata és a hatalmuknak alávetettek

A szervezeti hatalom demokratizálása

Szocializmus

Tudás, szakismeret

A terméktöbblet tárgyalásos elosztás a szakemberek és a munkások közt

Szakember és munkás

Lényegi egyenlőség

Komunizmus

nincs

nincs

nincs

Önmagvalósítás

 

Presztízs, társadalmi helyzet és társadalmi miliő

S. Hardil dolgozta ki azokat a fogalmakat, melyekkel jellemezni lehet a társadalmat. Kétféle kategóriát javasolt. Az elsőt „társadalmi helyzetnek” nevezte el. Megkülönböztette azokat, akik az adott időszakban nem jelennek meg a munkaerőpiacon /tanulók, nyugdíjasok/. Elkülönítette a szegényeket és a munkanélkülieket. A „normálkeresőket” asszerint különböztette meg, hogy mennyire fenyegeti őket a szegénység és a munkanélküliség. Megkülönböztette még az elitcsoportokat is.

Ezek alapján a következő társadalmihelyzet-kategóriákat különítette el:

1.      hatalmi elit

2.      gazdagok

3.      műveltségi elit

4.      gazdasági vezetők

5.      felsőszintű szakemberek

6.      egyetemi hallgatók

7.      olyan „normálkeresőket”, akiket nem fenyeget munkanélküliség és elszegényedés

8.      olyan „normálkeresőket”, akiket ezek közepesen fenyegetnek

9.      az ezek által erősen veszélyeztetett „normálkeresők”

10.  nyugdíasok

11.  tartósan munkanélküliek

12.  szegények

13.  peremhelyzetben lévő, diszkriminációt szenvedő csoportok.

S. Hardil még a „társadalmi miliő” fogalmát dolgozta ki. Ezek elsősorban az életmód, a kultúra, az értékek által meghatározott társadalmi csoportok vagy az alternatív baloldali miliő voltak.

Társadalmi helyzet hatása az egyén életére, nézeteire

A társadalomszerkezet elméletében nagy elméleti kérdés, hogy hogyan befolyásolja a társadalomban elfoglalt pozíció, az osztályhoz, réteghez tartozás az egyes emberek életét.

Weber szerint a társadalmi pozíció meghatározza az egyes emberek életesélyeit. Az életesélyek annak a valószínűségét jelentik, hogy az egyén élete folyamán pl. magas vagy alacsony jövedelemhez jut vagy milyen iskolai végzettséget szerez. A társadalmi helyzet nagy mértékben meghatározza az egyén életmódját, pl. azt hogy mit olvas vagy hogyan tölti szabadságát.

A társadalmi kategóriák száma

G. Lenski /neoweberiánus szociológus/ az alábbi foglalkozási osztályokat különböztette meg az ipari társadalomban:

1.      tőkés vállalkozók

2.      hivatásos politikusok

3.      menedzserek

4.      katonatisztek

5.      értelmiségi szakemberek

6.      irodai foglalkozásúak

7.      kereskedelmi foglalkozásúak

8.      munkásosztály

9.      parasztok

10.  munkanélküliek és rabszolgamunkások

F. Parkin az alábbi foglalkozási kategóriákat különböztette meg:

1.      menedszer, értelmiségi, felső adminisztratív

2.      félértelmiségi és alacsonyabb adminisztratív

3.      rutin fehérgalléros

4.      szakmunkás

5.      betanított munkás

6.      segédmunkás

R. Erikson és J.Goldthrope az alábbi foglalkozási kategóriákat különböztette meg:

1.      tőkések, felsővezetők, értelmiségiek

2.      középvezetők és középszintű szellemi szakemberek

3.      rutin szellemi foglalkozásúak

4.      alkalmazottakat tartó kisiparosok, kiskereskedők

5.      alkalmazottakat nem tartó kisiparosok, kiskereskedők

6.      önálló parasztok

7.      művezetők és üzemtechnikusok

8.      szakmunkások

9.      szakképzetlen munkások

10.  mezőgazdasági munkások

Wesolowski az alábbi foglalkozási kategóriákat különböztette meg:

1.      vezetők és értelmiségiek

2.      technikusok és irodai foglalkozásúak

3.      önálló kisiparosok, kiskereskedők

4.      a szolgáltatások területén dolgozó félig szellemi, félig fizikai foglalkozásúak

5.      szakmunkások

6.      szakképzetlen munkások

7.      parasztok

Nemzetközi tendenciák

A társadalmi szerkezet változása

1.      Nő a szellemi foglalkozásuak és csökken a fizikai foglalkozásuak aránya. Gyorsan nő az értelmiségiek aránya, nő az értelmiség és a szellemi foglalkozású réteg közötti távolság.

2.      Nő a szolgáltatások területén a foglalkoztatottak száma.

3.      Növekszik a szakképzett éa a szakképzetlen munkások közötti távolság, a szakmunkások helyzete javul, a szakképzetleneké romlik és a munkanélküléség őket fenyegeti.

4.      Sok helyen kialakulni látszik egy „ új szegény réteg” a munkanélküliekből, a rokkantakból, a kisebbség tagjaiból és a vendégmunkásokból.

5.      A gazdasági szervezetek méretei nőnek és tovább bürokratizálódnak. A kis gazdasági egységek száma növekszik, amelyek képesek alkalmazkodni a megváltozott gazdasági viszonyokhoz.

6.      Nem tűnik el a kispolgárság, azaz a kisiparosok és a kiskereskedők rétege.

7.      Növekszik a társadalmi juttatásokból, elsősorban a nyugdíjból élők száma

Magyarországi helyzet

Társadalmi szerkezet a két világháború között

1.      Az ország lakosságának fele a mezőgazdaságból élt, mivel az iparosodás csak a kezdeti szakaszban volt.

2.      A középosztály viszonylag kicsi volt, és a társadalom 1/5-ét alkotta.

3.      A társadalom legszegényebb rétegei a mezőgazdasági munkások, mezőgadasági cselédek és a kisbirtokos parasztok voltak.

4.      A jövedelem egyenlőtlenség igen nagy volt.

Erdei Ferenc szerint kettős társadalom létezett ekkor Magyarországon, egymás mellett élt egy „történelmi nemzeti” társadalom és egy „modern polgári” társadalom. Az elsőhöz tartoztak az egyházak, az államhivatalnokok, a nagybirtokosok, az arisztokrácia, az úri középosztály és a nemzeti kispolgárság.A másodikhoz tartoztak a kapitalista vállalkozók, a kapitalista kispolgárság, a polgári származású arisztokrácia, a kisipar és kiskereskedelem, a szabad értelmiségiek, a polgári középosztály és a munkásság. Erdei szerint a parasztság és a mezőgazdasági munkásság a „társadalom alatt” élt.

„Két osztály és egy réteg”

1945-től 20 éven át a két osztály és egy réteg modell uralkodott hazánkban, ezt Szálin fogalmazta meg, ezért nevezzük sztálini modellnek. Ez alapján két osztályt lehet megkülönböztetni, a munkásosztályt és a termelőszövetkezeti parasztságot. A „egy” rétegen az értelmiségi vagy a szellemi réteget érti.

Rétegződésvizsgálatok

Ferge Zsuzsa modelljében a társadalmi kategóriákat a munka jellege alapján deffiniálta és munkajelleg csoportoknak nevezte el őket.

A következőket különböztette meg:

1.      Vezető és értelmiségi

2.      Középszintű szellemi

3.      Irodai

4.      Szakmunkás

5.      Betenított munkás

6.      Segédmunkás

7.      Paraszt

8.      Nyugdíjas

Ferge Zsuzsa vizsgálataiból és a KSH adataiból kiderült, hogy a társadalomban ezen rétegei között lényeges jövedelem egyenlőtlenség van.

A gazdasági fejlődéssel együtt nőtt a szellemi foglalkozásúak és a munkások aránya, de a szakmunkások, a segédmunkások és a mezőgazdasági dolgozók aránya csökkent.

Rétegmodellekkel kapcsolatos kritikák:

1.      A legnagyobb bírálat a vezető és értelmiségi réteget érintette. Sokan úgy gondolták, hogy a két réteget nem lehet együttesen kezelni, mert a vezetők más társadalmi helyzetben vannak, mint  az értelmiségiek.

2.      A magyar társadalomban az értelmiség közeledett ahhoz, hogy háttérbe szorítsa a bürokratákat és uralkodó pozíciót foglaljon el.

3.      A munkásságnál nem figyelhető meg a belső rétegzettség.

4.      A kategóriákat a családfő keresete határozza meg.

A rétegződés hét dimenziója / Kolosi Tamás szerint/:

1.      fogyasztás

2.      kultúra, életmód

3.      érdekérvényesítés

4.      lakás

5.      lakókörnyezet

6.      anyagi színvonal

7.      munkamegosztás

Ezek alapján Kolosi a klasztereket elnevezte státuszcsoportoknak:

1.      Az elit családok életkörülményei a legkedvezőbbek és magas a m,űveltségi szintjük

2.      A városias felső réteg lakáshelyzete rosszabb az elitnél, de a többi dimenzióban megközeliti azt.

3.      A falusias felső réteg a lakóhely környezete tekintetében lényegesen elmarad az elittől.

4.      A fogyasztói magatartású középréteg anyagi helyzete átlag alatti, de afogyasztása eléri az elitt szintet.

5.      A városias jómódú munkások anyagi és lakáshelyzete kedvező, de a fogyasztás és a műveltség terén lemarad az előzőektől.

6.      A rossz anyagihelyezetű középcsoport az anyagiak és a fogyasztás tekintetében elmarad az átlagtól.

7.      A falusias középcsoport a lakásviszony és a lakáskörnyezet terén hátrányosabb helyzetben van az átlagosnál.

8.      Az érdekérvényesítő alsó csoport minden tekintetben hátrányos helyzetben van.

9.      A jó anyagi helyzetű falusias alsó csoport a munkájuknak köszönhetően magas jövedelmet érnek el, de más tekintetben az átlagnál rosszabb helyzetben vannak.

10.  A városias alsó csoport lakókörnyezete kedvező, de más vonatkozásban az átlag alatt van.

11.  Az enyhén deprivált családok lakókörnyezete kedvzőtlen, de fogyasztási színvonaluk a mezőgazdasági kistermelésük miatt viszonylag jó.

12.  A deprivált helyzetű családok minden tekintetben rosszabb helyzetben vannak, mint a többi csoport.

Elmélei modellek

Az 1980-as években hazánkban két elméleti modell is született. Mindkettő abból indult ki, hogy a gazdaság és piac növekvő szerepe megváltoztatta a társadalom szerkezetét.

Szelényi Iván egy olyan osztálymodellt alkotott, melyben két egymásmellett lévő, egymást részben fedő háromszögből áll. A nagyobb háromszög az állami gazdaságon alapul a kisebb háromszög a piaci gazdaságon.Az első a rendi jellegű hierarchián a második az osztályjellegű hierarchián alapszik.

Kolosi Tamás ugyanezt a felismerést fogalmazta meg az L-modelljében. Ebben a függőleges tengely mentén mérte a kategóriák elhelyezkedését, a vízszintes tengelyen pedig a kategóriák piaci viszonyokban való elhelyezkedését.

Társdalompolitika

A társadalmi szerkezet alakulását a gazdasági fejlődés és a politika is befolyásolja. A politika kevésbé erőszakos eszközökkel befolyásolja a társadalmi szerkezet alakulását.

A politikai befolyásolás példái:

-         a szociálpolitikán belül befolyásolni lehet, hogy mekkora az adott társadalomban a szegénység és hogyan szakadnak le a társadalom többi rétegétől a szegények

-         az adópolitikán keresztül befolyásolni lehet a jövedelemeloszlás egyenlőtlenségét és a társadalmi rétegek közötti jövedelemkülönbséget

-         a kis- és középvállalkozások támogatásán keresztül befolyásolni lehet a középrétegek erősödését vagy gyengülését

-         az állami alkalmazottak bérén keresztül befolyásolni lehet ezen rétegek helyzetét

-         az oktatáspolitikán keresztül befolyásolni lehet az egyes rétegek zártságát vagy nyitottságát.

 

Hozzászólások

Hozzászólás megtekintése

Hozzászólások megtekintése

Nincs új bejegyzés.