Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Andorka-Bevezetés a szociológiába2

2008.10.04

3. A szociológia módszertana

A szociológia vizsgálati lépései

 

A szociológia vizsgálat célja, valamelyik társadalom vagy társadalmi csoport megismerése és alapvető jellemzőinek feltárása. A szociológiai vizsgálatok legtöbbször nemcsak leírásra törekszik, hanem valamely probléma megértésére és a jelenségek okainak felderítésére.

 

Karl Popper-féle szociológiai vizsgálat lépései:

 

1.      A probléma megfogalmazása:

 

Felmerül egy társadalmi jelenség, melynek megismerése és megmagyarázása szükségesnek látszik. Például a társadalomtudósok felismerik, hogy az adott társadalomban az alkoholizmus súlyos probléma, ezért ismerni kellene az elterjedésének okait.

 

2.      Elméleti hipotézisek:

 

Ezek után elméleti hipotéziseket fogalmaznak meg a vizsgálni kívánt jelenségekről, ehhez fel lehet használni a már meglévő szociológiai elméleteket, de újabbakat is ki lehet dolgozni. Például ez esetben fel lehet használni az alkoholizmusra vonatkozó elméleteket.

 

3.      Operacionalizálás:

 

Operacionalizálás vagyis mérhető formában fogalmazzák meg az elméleti hipotéziseket. Először operacionalizált formában kell definiálni pl. az alkoholizmust./Jellinek-képlet vagy Ledermann-képlet/

 

4.      Adatgyűjtési módszerek:

 

Ilyenkor  adatokat gyűjtenek a vizsgált jelenségekről.

 

A módszerek a következők:

 

-         a már meglévő publikált statisztikai adatok újra elemzése

 

-         az egyéni adatok formájában tárolt adatok újra elemzése

 

-         dokumentumok elemzése

 

-         megfigyelés: külső megfigyelés /amikor a kutató nem vesz részt a megfigyelt jelenségben/, résztvevő megfigyelés /amikor a kutató maga is részt vesz a jelenségben/

 

-         esettanulmány /a már meglévő vizsgálatokból próbálnak következtetéseket levonni a jelenség okaival kapcsolatban/

 

-         kísérlet /itt a kutató szabályozza a megfigyelt jelenség feltételeit/

 

-         mély interjú, életrajzi módszer, kötetlen beszélgetés /ezekben a kutató irányított, hosszabb interjút folytat a megkérdezettekkel/

 

-         kérdőíves adatfelvétel vagy survey-módszer

 

5.      Elemzés:

 

Itt elemzik az összegyűjtött adatokat és megállapítják azt, hogy a kiinduló hipotézisek mennyire igazolódtak be vagy cáfolódtak meg. A meglévő adatok alapján  ok-okozati kapcsolatokra próbálnak következtetni. Ez elemzésnél előfordulhatnak téves következtetések.

 

6.      Az eredmények közzététele

 

A szociológusok tanulmányokban vagy könyvekben közzéteszik a kutatások eredményeit. A publikálás elengedhetetlen része a kutatásnak. Pontosan ki kell fejteni az alkalmazott hipotéziseket és mindent, ami a kutatással kapcsolatos volt. Mindezek után hozzáférhetővé kell tenni az eredményeket.

 

Mintavétel

 

A legtöbb esetben nincsen arra lehetőség, hogy a vizsgált személyek összességét kérdőívben megkérdezzék. A statisztikai mintavétel elmélete szerint megfelelően kiválasztott minta esetén elég ha teljes sokaságnak egy kis részét megkérdezni ahhoz, hogy pontos eredményeket kapjunk. A megfelelő mintavétel azt jelenti, hogy a vizsgálni kívánt sokaság minden tagjának esélye kell hogy legyen arra, hogy véletlenszerűen a mintába kerüljön. Ezt nevezzük reprezentatív mintának. A mintavételi arány és a mintavételi nagyság alapján pontosan meg lehet határozni, hogy a véletlen mintavétellel kapott adatok milyen hibahatárok között tekinthetőek pontosnak.

 

Kérdőívkészítés

 

A kérdőíveken lévő kérdéseknek két típusa van: a zárt /strukturált/ és a nyitott /nem strukturált/.

 

Zárt kérdés esetén a kérdőíven szerepelnek a válaszlehetőségek, így a megkérdezettek valamilyen módon megjelölik a kiválasztott válaszlehetőséget. A zárt kérdések használatának előnye az egyszerű feldolgozás és hátránya, hogy kisebb-nagyobb információveszteséget okoznak. Itt tisztázni kell, hogy csak egy vagy több választ is meg lehet-e jelölni.  

 

A nyitott kérdések esetében a megkérdezett személy maga fogalmazza meg a válaszát, amit a kérdező ír be a kérdőívre. A nyitott kérdések előnye, hogy sok olyan információt adhatnak, amelyre a kérdőív készítésénél a kutató nem is gondolt. Itt nagyobb munkát igényelt a kódolás.

 

A vizsgálat megkezdése előtt ajánlatos a kérdőívet egy kisebb számú csoporttal elkészíteni, ez az úgynevezett próbakérdezés.

 

Megkérdezés vagy interjú

 

A megkérdezés történhet személyes felkereséssel, vagy más módon átadott kérdőív un. önkitöltése útján. A személyes megkérdezés időigényes, de sokkal kisebb a pontatlan kitöltés veszélye. A kitöltött kérdőíveket megkérdezés után célszerű ellenőrizni.

 

Vélemények és attitűdök mérése skálákkal

 

Speciális kérdésekkel attitűdöket is lehet mérni. A Bogardues-skálánál a kérdőív olyan állításokat tartalmaz, amelyek valamely attitűd erősségének növekvő intenzitási fokát jelzik. Az attitűdök mérésére a Lickert-skálát is szokták használni, amely egy öt vagy hét fokozatú skála, mely bizonyos kijelentésekkel való egyetértést vagy nem egyetértést méri.

 

Kódolás

 

A szerzett információkat a feldolgozásra számmal ellátott kategóriákba csoportosítják. Meghatározzák, hogy a különféle válaszlehetőségeket milyen főbb típusokba sorolják és ezeket a típusokat 0-9-ig terjedő kódszámmal látják el. Minden kérdőív kódolása külön-külön kódlapon történik. A kódoláshoz részletes kódutasítást kell adni.

 

Adatfeldolgozás

 

Kis adatfelvételeket kódlapok alapján is fel lehet dolgozni. Nagy adatfelvételnél táblázatkészítő gépekkel célszerű dolgozni, a kódolást és az adatrögzítést célszerű ellenőrizni.

 

Mérési szintek

 

1.      Nominális szint:

 

Itt a kérdésre adott válaszok azt fejezik ki, hogy hányfajta típusról van szó /pl. férfi vagy nő/

 

2.      Ordinális szint

 

Ebben az esetben a válaszkategóriák sorba rendezhetőek, de a közöttük lévő távolságokat nem lehet összehasonlítani.

 

3.      Intervallumszint

 

Ebben az esetben nemcsak a válaszkategóriák sorrendjei ismertek, hanem a közöttük lévő távolságok is.

 

4.      Aránymérő szint

 

Ebben az esetben nem csak a mérési szint jellemzőit ismerjük, hanem a zérus szintet is.

 

Táblázatok készítése és elemzése

 

Középértékek: a középértékek közül a számtani átlagot használják a legtöbbször. Ez esetben kiszámítják a mediánt vagy a móduszt is.

 

Szóródás: ennek a  leggyakoribb mérőszáma a szórás. Ez esetben szokás kiszámolni a decilis eloszlást is.

 

Két-és többváltozós elemzési módszerek

 

Ezek a módszerek arra szolgálnak, hogy két- vagy több változó összefüggését vizsgáljuk.

 

Nominális változók esetén a chí-négyzet módszert szokták használni.

 

Varianciaanalízist alkalmaznak akkor, ha az egyik változó nominális, a másik pedig intervallum-vagy aránymérőszintű változó.

 

Pearson-féle korreláció-és regresszió elemzést alkalmaznak, ha mindkét váltózó intervallum vagy aránymérő szintű.

 

A többváltozós korreláció- és regressziószámítás továbbfejlesztett változata az útelemzés /Lisrel-módszer/.

 

Faktoranalízst olyankor alkalmaznak, amikor nagyszámú megfigyelési egységről nagyszámú változónk van, és ezeket a változókat összekívánják vonni kisebb csoportokba.

 

A klaszteranalízist olyankor használják ,amikor a nagyszámú megfigyelési egységet kisebb számú tipusba akarják összevonni.

 

A többdimenziós skálázást akkor használják, amikor  kisebb számú megfigyelési egységről több változó értéket ismernek és a közötük lévő távolságot akarják mérni.

 

A loglineáris elemzést akkor használják, ha több nominális változó alapján készített kereszttáblázatokat  akarnak összehasonlítani.

 

Etikai kérdések   

 

Az egyes személyekről az adatgyűjtésnél és a közzétételnél vigyázni kell arra, hogy a megkérdezettek személyiségi  jogait ne sértsék meg. Nem szabad olyan kérdéseket feltenni, amelyek a megkérdezettekre sértők lehetnek.Nem szabad olyan adatokat közzé tenni, amelyeket egyes személyek ellen fel lehet használni.

 

Hozzászólások

Hozzászólás megtekintése

Hozzászólások megtekintése

Nincs új bejegyzés.