Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Andorka-Bevezetés a szociológiába16

2008.10.05

19.Társadalmi változás

 

Alapfogalmak

 

Társadalmi változás

 

A változást úgy lehet definiálni, mint a társadalom szerkezetének, intézményeinek, tág értelemben vett kultúrájának változását. Ez a változás végbemehet gyorsan, lassan, fokozatosan vagy ugrásszerűen.

 

Gazdasági, növekedés és fejlődés, társadalmi fejlődés

 

A változással rokon fogalmak a következők:

 

-         A gazdasági növekedés az egy főre jutó GDP növekedése

 

-         A gazdasági fejlődés a gazdálkodás hatékonyságának emelkedése

 

-         A társadalmi fejlődés fogalomkörébe bele szokás érteni az életszínvonal emelkedését, a városiasodást, a halandóság javulását stb.

 

Fejlett országoknak tekintik azokat, ahol az egy főre jutó GDP magas, fejlődő országoknak azokat, ahol az egy főre jutó GDP alacsony.

 

Jólét, életminőség

 

A jólét sokdimenziós fogalom a jövedelmen és a fogyasztáson kívül beletartozik az egészségi állapot a műveltség stb.

 

Az életminőségen egyesek az emberi élet nem anyagi dimenzióit értik, mások az egyéni és nem anyagi dimenziójával való elégedettséget értik.

 

Allardt életminőség-deffiniciója szerint az embernek 3 féle alapvető szükséglete van:

 

1.      A jólét birtoklási dimenziója /az anyagi javak megfelelő színvonala/           

 

2.      A jólét szeretet dimenziója /a jó emberi kapcsolatok/

 

3.      A jólét létezés dimenziója /a saját élet értelméről való meggyőződés/

 

Gazdaság és társadalomtípusok

 

A kapitalista gazdaságnak két jellemzője van. Az egyik, hogy a termelőeszközök nagy többsége magántulajdonban van. A másik, hogy a társadalom tagjainak többsége bérmunkásként kénytelen munkát vállalni, mivel nem rendelkezik termelőeszköz-tulajdonnal.

 

A szocialista gazdaságnak két fő jellemzője van. Az egyik, hogy a termelőeszközök nagy többsége állami tulajdonban van. A másik, hogy központi tervek szabályozzák a gazdaság működését.

 

Az eddig leírt két tiszta típus között sokféle átmeneti típus van. Ezeket szokták vegyes gazdaságnak nevezni.

 

Az ipari társadalom, olyan társadalom, ahol a foglalkoztatottak nagyobb része az iparban, építőiparban és a közlekedésben dolgozik, és ahol a nemzeti jövedelem nagy részét ezek a gazdasági ágak állítják elő. Ebbe a típusba tartozik a szocialista és a kapitalista társadalom.

 

Posztindusztriális, vagy szolgáltatási társadalomnak szokás nevezni azokat a társadalmakat, ahol a  szolgáltatások területén dolgozik a foglalkoztatottak több mint fele.

 

Centrum és periféria

 

Centrumnak vagy magterületnek nevezik azt az országot vagy országcsoportot, ahol a gazdasági és társadalmi fejlődés megindul.

 

Perifériának nevezik az ezektől távol fekvő elmaradott vagy a fejlődésben az előbbiek után kullogó területet. A kettő között van a félperiféria.

 

Módszerek

 

Csak az adott korból fennmaradt különböző dokumentumok vizsgálatára lehet támaszkodni.

 

Ezek lehetnek:

 

-         hivatalos statisztika által közzétett adatok

 

-         magánstatisztikusok adatgyűjtései

 

-         egyházi összeírások és adatgyűjtések

 

-         korabeli tudományos és irodalmi művek

 

-         régészeti források

 

Elméletek

 

Rostow elmélete

 

Rostow a gazdasági növekedés szakaszairól alkotott elméletet.

 

A gazdasági növekedésnek 5 szakaszát lehet megkülönböztetni:

 

1.      Hagyományos agrártársadalom

 

2.      A fellendülés előfeltételeit megteremtő szakasz

 

3.      A fellendülés szakasza

 

4.      Az érettség szakasza

 

5.      A tömeges fogyasztás szakasza

 

Az ipari társadalom elmélete

 

Nem közgazdászok, hanem szociológusok fogalmazták nmeg az ipari társadalom elméletét. Eszerint az iparosodás nemcsak a gazdaságot, hanem a társadalmat, a politikai rendszert és a kultúrát is alapvetően átalakítja. Hasonlókká válnak a munkakörülmények és az élet körülmények. Az ipari társadalom elméletének alapvető feltételezése, hogy a termelés technológiája és szervezete messzemenően meghatározza a gazdasági, a társadalmi és a politikai élet összes jellemzőit.

 

Ennek az elméletnek a folytatása a posztindusztriális társadalom elméletét. Eszerint az ipar része a nemzeti jövedelem megtermelésében és a foglalkoztatásban egy bizonyos felső határ elérése után csökkenti kezd, de ezzel párhuzamosan a szolgáltatások szerepe nő. Ebben a társadalomban megváltozik az emberek életmódja, nő az életszínvonaluk, több szabadidejük van és megnő a tudás fontossága.

 

A modernizáció elmélete

 

Parsons társadalmirendszer-elmélete adta a modernizációs elmélet hátterét. Parsons szerint a társadalmi rendszer 4 alrendszerből tevődik  össze, amely a politikai, a gazdasági, a kulturális és a személyiségi alrendszer. Ahhoz, hogy a társadalom modernizálódjék mind a 4 alrendszerben változásoknak kell bekövetkezniük.

 

McClelland kutatásai szerint a modernizációhoz szükséges, hogy a társadalom tagjait a társadalmi siker és az egyéni teljesítmény erősen motiválja.

 

Inkeles és Rossi 12 személyiségjellemző  dimenziójában mérték a modernitást:

 

1.      Nyitottság az új tapasztalatokkal szemben

 

2.      Nyitottság a változásokkal szemben

 

3.      Vélemény a nagy társadalmi kérdésekről

 

4.      Törekvés az informálódásra

 

5.      Jelen és jövőorientáltság

 

6.      Hatékonyság

 

7.      Tervezés

 

8.      Bizalom a környező világ kiszámíthatóságában

 

9.      A technikai szakismeretek értékelése

 

10.  Magasabb aspirációk az iskolai végzettség és a foglalkozás terén

 

11.  Mások emberi méltóságának a tisztelete

 

12.  A termelési folyamatok megértése

 

Elias civilizációs elmélete

 

Elias a mindennapi viselkedés megváltozásában látta a társadalmi változás lényegét. Kutatta többek között a mindennapi életben megnyilvánuló agresszívitásnak, az udvariassági szokásoknak, a heves érzelmek kifejezésre juttatásának stb. évszázados változásait. Mindezek a változások lassan és sokszor erős ellenállásba ütközve mentek végbe. A mai civilizált embert az jellemzi, hogy szigorúan tartja magát a társadalmi udvariassági normákhoz, tartózkodik a heves érzelmek kimutatásától, az agresszivitástól stb. Elias számára nem egyértelmű, hogy az egyéni viselkedésnek ilyen mértékű önszabályozása nem veszélyezteti-e a mai ember lelki egészségét.

 

Depedenciaelmélet, centrum és periféria

 

Cardoso fogalmazta meg a depedenciaelméletében azt, hogy a fejlett országok nem engedik a fejlődőket kitörni jelenlegi függő gazdasági helyzetükből.

 

Wallestein centrum-periféria elmélete szerint, hogy minden világgazdasági rendszernek van egy központja, ahol a gazdasági fejlettség a legmagasabb szinten áll és melynek következtében nagy gazdasági , politikai és katonai hatalommal rendelkezik, a világ alárendelt országai felett. A centrum ennek következtében képes kizsákmányolni a perifériát.

 

A modernizáció új elmélete

 

Tiryakian azt javasolta, hogy keltsék életre a modernizációs elméletet.

 

A modernizáció új elmélete a következőkben tért el a régitől:

 

-         az újítások megvalósítására való képességre, és annak hiányára nagy figyelmet fordít

 

-         nem hanyagolja el a modernizációval járó társadalmi konfliktusokat

 

A modernizációnak több útja lehetséges.

 

Forradalomelméletek

 

A társadalmi változásnak leggyorsabb formája a forradalom.

 

1.      Marx szerint a forradalom alapvető oka, hogy a termelőerők fejlődése előbbre halad mint a fennálló termelési viszonyok állapota . A kizsákmányolt osztályban tudatosodik, hogy helyzetének javításához meg kell döntenie a fennálló gazdasági-politikai-társadalmi rendszert és ennek érdekében erőszakhoz folyamodik. Max szerint a forradalom okai a szubjektív gazdasági viszonyokban vannak, magát a forradalmat pedig egy osztály hajtja végre.

 

2.      Tilly szerint a forradalom a politikai akció különleges esete, melyet mind politikai hatalom megszerzésére irányulnak.        

 

Társadalompolitika

 

A szociológiának le kell mondani arról az illúzióról, hogy a társadalmak fejlődése tervezhető és irányítható. A társadalmi változásokban szerepet játszanak a spontán folyamatok, a társadalom belső erői és a külső feltételek.

 

Az állami politika az erőforrások elosztásával és a jogszabályokkal befolyásolni tudja a társadalmi folyamatokat. A demokratikus politikai rendszerben az állami politika az állampolgároktól függ. Ha a kormányzat nem felel meg az állampolgárok többségének, akkor a kormányt a következő választáson le lehet váltani. A demokráciában az állampolgárok nézetei a legfontosabbak.

 

Hazánkban a társadalom tagjain múlik, hogy hogyan alakul a gazdaság, az életszínvonal, az oktatás stb. Nem lehet tudni, hogy a magyar gazdaság és társadalom modernizálása sikeres lesz-e vagy kudarcba fullad.  

 

Hozzászólások

Hozzászólás megtekintése

Hozzászólások megtekintése

Nincs új bejegyzés.