Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Andorka-Bevezetés a szociológiába15

2008.10.05

 

18. Vallás

 

Alapfogalmak

 

Vallás és vallásosság

 

Durkheim szerint a vallás a szent dolgokra vonatkozó hitek és gyakorlatok egységes rendszere. Megkülönböztette a profán és a szent dolgokat. Profán mindaz, ami az adott társadalomban mindennapos, szokásos, adottnak vehető. A szent dolgok viszont nem hétköznapiak, hanem mintegy „földöntúliak”, meghaladják a közvetlen tapasztalatokat.

 

A vallás szociológiai definíciója Yinger megfogalmazásában: „olyan hit- és gyakorlatrendszer, melynek segítségével valamely embercsoport az emberi élet végső kérdéseivel birkózik”. Ilyen kérdés pl. az, hogy mi az ember életének az értelme?

 

A vallásosságnak több dimenziója van:

 

1.      Hit bizonyos vallási tételekben.

 

2.      Bizonyos rituálék gyakorlása és a bennük való részvétel /pl. ima/.

 

3.      Vallási ismeretek /pl. a Biblia ismerete/.

 

4.      Vallási élmények /pl. Istennel való személyes kapcsolat/.

 

5.      A vallás által előírt erkölcsi normák megtartása.

 

Ezek a dimenziók általában együttjárnak egy embernél, de nem szükségszerűen, hiszen elképzelhető, hogy egy hívő nem vesz részt istentiszteleten, vagy hogy az istentiszteleteken részt vevő ember egyáltalán nem tartja meg a vallás által előírt normákat.

 

Egyház, szekta felekezet, kultusz

 

A vallás általában erős közösséget hoz létre.

 

Troeltsch német vallásszociológus munkássága óta megkülönböztetik az egyházat és a szektát. Ezt a tipológiát azzal bővítették ki, hogy bevezették a felekezet és a kultusz fogalmát.

 

Az egyház nagyobb létszámú társadalmi szervezet, melybe a tagok nagyrészt veleszületnek. Elkülönült és képzett papsága van. Az egyház a tanítást és az intellektuális elemeket hangsúlyozza.

 

A szekta kisebb létszámú. A tagsághoz egyszeri felnőttkori csatlakozás, megértés szükséges. Többnyire nincs specializált papsága. Az érzelmi elemeket és a vallásos élményeket hangsúlyozza. Egyes vallásszociológusok olyan tendenciát látnak, hogy a szekták vagy eltűnnek, vagy felekezetté alakulnak át, tehát közelednek az egyházi szervezethez.

 

A felekezet félúton van a szekta és az egyház között. Azt is lehet mondani, hogy a felekezet olyan egyház, mely elfogadta, hogy többvallású társadalomban él, ezért toleráns a többi felekezettel szemben.

 

A kultusz fogalma, olyan formátlan vallási vagy nem vallási csoportosulást jelent, mely valamely hit vagy rituálé körül alakul ki. Ilyen pl. a sátánizmus vagy a boszorkányhit.

 

Új vallási mozgalmaknak nevezik a közelmúltban megjelent szekta és kultusz jellegű mozgalmakat.

 

Civil vallás

 

A civil vallás fogalmát Bellah vezette be a szociológiába. Ezen a fogalmon azt értette, hogy az amerikai állampolgári kultúrának vannak olyan elemei, melyek vallási tartalmúak, mindenki áétal elfogadottak, de nem kapcsolódnak egy meghatározott egyházhoz.

 

Fundamentalizmus

 

Fundamentalitásnak nevezik azokat a vallási mozgalmakat, csoportokat, melyek erősen ragaszkodnak néhány hittételhez és ezek a tételek hajlamosak ráerőszakolni a tágabb társadalmi környezetükre. Ők a tételektől való eltérést eretnekségnek nevezik.

 

Módszerek

 

A vizsgálatokban nem találhatunk általánosan elfogadott módszereket a vallásosság mérésére. Ennek fő oka, hogy a vallásosság fogalmának definíciói nagyon változatosak és többdimenziósak.

 

Legegyszerűbb módszere a mérésnek, annak a kérdésnek a feltevése, hogy „vallásosnak mondja magát”? Másik oldalról közelítenek azok a módszerek, melyek pl. a templomba járás gyakoriságát kérdezik.

 

A vallásszociológiában szokás használni a megfigyelés módszerét is egy-egy vallási közösség vizsgálatára.

 

Elméletek

 

A vallás funkciói a társadalomban

 

A vallásszociológia legalapvetőbb kérdése, hogy mi a vallás szerepe a társadalomban?

 

Durkheim szerint minden társadalomnak szüksége van rituálékra, melyek a társadalom tagjainak tudatosítják azokat az értékeket, melyekre a társadalom együttműködése támaszkodik.ezért ha a modern társadalmakban a hagyományos vallások vissza is szorulnak, helyükre kell hogy lépjenek olyan eszmerendszerek, melyek az értékeket megfogalmazzák.

 

Berger és Luckmann szerint az ember nem tökéletes ösztönvezérelt élőlény, tehát az ösztönök nem képesek a cselekedetek teljes irányítására. Ezért viselkedési normákat kell a maga számára kialakítani. A normák azonban gyenge lábakon állnak, ha nem támasztja alá az a meggyőződés, hogy ezek a normák valamilyen értékekből következnek. Ahhoz, hogy az ember az őt körülvevő világban tájékozódni tudjon, valamilyen vallási jellegű világképre van szüksége.

 

A vallások segítenek az embernek abban, hogy el tudjanak tájékozódni a világban. A vallások elősegítik az összetartozás érzését.

 

A gazdaság és a vallás összefüggései

 

Marx tétele szerint a gazdasági alap határozza meg a felépítményt, melyhez a tudati elemeket, többek közt a vallást is sorolta. Marx szerint az egyház és a vallás mindig a fennálló viszonyok fennmaradásában érdekelt erők oldalán áll.

 

Weber munkájának jelentős részét alkotják vallásszociológiai művei, melyekben a nagy vallások hatását vizsgálta a társadalomra és a gazdaságra. Ezekben azt mutatta ki, hogy nagymértékben befolyásolták, hogy az adott társadalomban milyen gazdasági rendszer alakult ki. Némely vallások bírálták, mások elősegítették a modern gazdaság fejlődését.

 

A szekularizáció elmélete

 

A vallásszociológia másik központi elméleti kérdése a szekularizáció.

 

Az első szekularizációs elméletek szerint a gazdasági és társadalmi fejlődéssel a vallás fokozatosan elveszíti fontosságát.

 

Weber szekularizáció helyett a világ varázstalanításáról beszélt, melyen azt értette, hogy a modern társadalmakba tért hódít a vallási magyarázatokkal szemben a társadalom racionális magyarázata.

 

A szekularizáción belüli lazán összefüggő folyamatok:

 

1.      A racionális gondolkodás elterjedése.valószínű, hogy az érzelmi elemeket a racionalitás nem fogja tudni teljesen elnyomni.

 

2.      A nem sajátosan vallási feladatok elvégzésének függetlenülése az egyházaktól. Ez a folyamat elősegítheti azt, hogy az egyházak a sajátosan vallási igényekre összpontosítják a figyelmüket, ezáltal azokat eredményesebben elégíthessék ki.

 

3.      Átalakul az egyház szervezete és erősödik a kis vallási csoportok önállósága.

 

Nemzetközi tendenciák

 

Szekularizációs tendenciák

 

A különböző vallásosságmutatók egy adott országban is eltérő mértékű vallásosságot mutathatnak. A rendszeres templomlátogatók aránya mindenhol kisebb, mint az Istenben hívők aránya. Az adatokból úgy tűnik, hogy a vallásosság eltérő tendenciái is eltérnek országonként. Vannak olyan országok, ahol a csökkenési tendencia megállt.

 

A fejlett országokban mindenhol, de leginkább Amerikában figyelték meg a fundamentalizmus erősödését.

 

Új vallási mozgalmak

 

Az új vallási mozgalmak elsősorban Amerikában fordulnak elő. Ide tartozik pl. a Krisna mozgalom. Az új vallási mozgalmak látványos tevékenysége, térítései miatt az ilyen mozgalmak egész kérdésköre a vallásszociológia érdeklődésének a középpontjában áll.

 

Magyarországi helyzet

 

A magyar társadalom felekezet szerinti összetétele

 

Különböző típusú adatok vannak a magyarországi vallásosságról. A legnagyobb mértékben a magyar társadalom katolikus. Az evangélikusok számának csökkenése azzal függhet össze, hogy a német anyanyelvűeket kitelepítették és a szlovák anyanyelvűeket betelepítették.

 

A vallásosság változásának tendenciái

 

A Tömegkommunikációs Kutatóközpont végzett a vallásossággal kapcsolatos felmérést.

 

Korábban a nők, az idősek, a közösségi lakosok és az alacsony iskolai végzettségűek között az átlagosnál nagyobb volt a vallásosak aránya.

 

Társadalompolitika

 

Igen nagy veszélyekkel jár az, ha az állam politikai eszközökkel próbálja a vallási értékek elfogadását vagy elutasítását befolyásolni. Mind az állam, mind a vallás számára hátrányos, ha az állam bele kíván avatkozni a vallásosság alakulásába. A szocialaista korszak tapasztalatai világosan bebizonyították, hogy mennyire káros az, ha az állam bele kíván avatkozni a vallásosság alakulásába.


 

Hozzászólások

Hozzászólás megtekintése

Hozzászólások megtekintése

Nincs új bejegyzés.