Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Andorka-Bevezetés a szociológiába14

2008.10.05

17. Deviáns viselkedés

 

Alapfogalmak

 

Deviáns viselkedés

 

Deviáns viselkedésnek azokat a viselkedéseket nevezzük, melyek eltérnek az adott társadalomban elfogadott normáktól. Ilyenek a bűnözés, az öngyilkosság, az alkoholizmus, a kábítószer-fogyasztás és a lelki betegségek.

 

A szociológia tudományában szinte a születéstől fogva érvényesül az a felfogás, hogy ezeknek a normaszegő viselkedéseknek van valamilyen közös sajátosságuk, ezért azokat mindig együtt tárgyalják. Kezdetben mindegyiket a társadalom betegségének tüneteként kezelték, és ezért az egész jelentéskört szociálpatológiának nevezték. Később a társadalmi problémák gyűjtőfogalmát vezették be, és ezzel azt kívánták hangsúlyozni, hogy az adott társadalomban problematikusoknak tekintik őket. Végül bevezették a deviancia fogalmát, és ezzel azt a sajátosságot emelték ki, hogy ezek eltérnek az adott társadalomban elfogadott normáktól.

 

Az a szociológusok kérdése, hogy milyen fajtájú és súlyosságú normaszegést tekintsenek deviáns viselkedésnek. A szociológiában csak a súlyosabb normaszerést tárgyalják a deviáns viselkedésről  szóló munkákban.

 

Módszerek

 

Statisztikai mutatók

 

A deviáns viselkedések vizsgálatánál az alapvető módszertani probléma a gyakoriságuk mérése. Egy részükről vannak statisztikai adatok, ezek viszont nem biztosan tartalmaznak minden deviáns esetet.

 

Az öngyilkossági arányszámot a statisztika és a demográfiai évkönyvek évente közlik. Sokkal bizonytalanabbak az öngyilkossági kísérletek adatai, csak azok a kisérletek kerülnek a statisztikába, melyekről az egészségügyi intézmények tudomást szereznek.

 

A bűnözésről 4 féle statisztikai adatot közölnek a statisztikai kiadványok:

 

1.      Az ismerté vált közvádas bűncselekmények száma /ez azoknak a cselekményeknek a száma,melyeket a rendőrség nyilvántartásba vett/.

 

2.      Az ismerté vált elkövetők száma.

 

3.      A vádlottak száma.  

 

4.      Az elítéltek száma

 

Nem lehet egyértelműen megmondani, hogy a 4 fajta  adat közül melyik mutatja a bűnözés igazi alakulását. A 4 adat erősen eltér egymástól.

 

Viktimológiai felvételek

 

Némely esetben úgy próbálják a bűnözés elterjedését felderíteni, hogy a lakosság reprezentatív mintáját kérdezik meg, hogy elkövettek-e ellene egy meghatározott időn belül valamilyen bűncselekményt. Ezeket nevezik viktimológiai felvételeknek. A bűnözés az ilyen adatfelvételek alapján általában nagyobbnak látszik, de ez elsősorban a kisebb súlyú bűncselekményekből adódik.

 

Az alkoholizmus becslési módszerei

 

Az alkoholizmus mérésének módszertanában bonyolult magát az alkoholizmust definiálni. Kétféle definiciót ismer a szakirodalom, az orvosi definíció szerint az az alkoholista, akinél már kialakult az úgynevezett depedencia vagy függőség, tehát nem tud uralkodni az ivásán. Az uralkodásra való képtelenségnek is legalább 2 változata van. Az egyik aki nem képes lemondani arról, hogy minden nap szeszesitalt fogyasszon, a másik aki nem képes a teljes lerészegedésig megállni az ivásban, ha egyszer hozzákezdett. A szociológiai definició szerint az az alkoholista, akinek életében az alkohol súlyos problémákat okoz.

 

Nem lehet megszámolni pontosan, hogy az országban hány alkoholista van. Az alkoholistákat gondozó intézetekben nyilvántartott alkoholisták száma csak töredéke a tényleges alkohol okozta problémákkal küszködő népességnek.

 

Az alkohológia nemzetközi gyakorlatában 2 módszerrel becslik az alkoholisták számát egy-egy országban.

 

Az un. Jellinek-képlet az adott évben májzsugorodásban meghaltak számából indul ki. Ennek a 60%-át tekinti az alkohol okozta májzsugorodásnak. Ezt a számot megszorozza 144-gyel, és ezt tekinti az adott népességcsoportban élő súlyos alkoholisták számának.

 

Az un. Ledermann-módszer az egy főre jutó összes alkoholfogyasztásból indul ki. Ez alapján becsüli meg, hogy a népesség mekkora része súlyos fogyasztó.

 

Epidemiológiai vizsgálatok

 

A kábítószer-fogyasztók számának mérésénél hasonló problémák merülnek fel, mint az alkoholizmusnál, de még nagyobb a bizonytalanság. A lakosság megkérdezésén alapuló epidermológiai felvételeket lehet végezni, de a letagadás esélye még nagyobb, mint az alkoholfogyasztás esetében.

 

Elméletek

 

A devinancia funkciói és diszfunkciói

 

A devianciával kapcsolatos legáltalánosabb elméleti kérdés, hogy milyen szerepet játszik a deviancia , milyen funkciói vagy diszfunkciói vannak a devianciának a társadalomban.

 

Durkheim rámutatott arra, hogy a deviancia nem az adott viselkedés lényegéből következik, hanem az adott társadalom ítéletéből, a társadalomban elfogadott normákból, melyek társadalmonként és korszakonként eltérőek lehetnek.

 

A szociológiában a legfőbb következtetést abban lehet összefoglalni, hogy meg kell találni egy olyan szabályozást, mely elég toleráns ahhoz, hogy bizonyos mennyiségű  devianciával együtt éljen, viszont elejét veszi annak, hogy a deviancia annyira elhatalmasodjék, hogy a társadalom felbomlását idézze elő.

 

A szociológiai elméletek jellemzői

 

A szociológiában különböző elméleti hipotéziseket fogalmaznak meg a deviáns viselkedések okairól. A szociológiai elméletek közös jellemzője, hogy elsősorban nem az egyén deviáns viselkedésének okait kutatják, hanem a deviáns viselkedés társadalmi gyakoriságának magyarázatát keresik és a társadalomban gyökerező okokat kívánják  feltárni. Nemcsak az egyént kell meggyógyítani, hanem a társadalomban kell a túlzott devianciát   csökkenteni. A szociológiai elméleteknek közös jellemzőjük az is, hogy nem egy-egy deviáns viselkedésfajta előfordulását, hanem általánosságban mindenfajta devianciát próbálnak megmagyarázni.

 

Biológiai elméletek

 

Lombroso elsősorban a koponyaalkat és a bűnözés között látott összefüggést. Szerinte a bűnözők jobban hasonlítanak az emberszabású majmokra, mint a mai emberre. Ezt  az elméletet megcáfolták, és ma már senki sem fogadja el.

 

A közelmúltban fogalmazták meg azt az elméletet, amely az erőszakos bűnözést egy speciális kromoszóma-rendellenességgel hozza kapcsolatba. Kiindulópontja az volt, hogy a bűnözők körében gyakorinak találták az XYY kromoszómakombinációt vagyis azt, hogy a normális XY kombinációt egy további Y kromoszóma egészíti ki.

 

Az elmebetegségek okainak kutatásában gyakran jelennek meg olyan elméletek, amelyek ezeknek a betegségeknek az öröklődését és biológiai genetikus alapját tételezik fel. Eddig nem sikerült bizonyítani egyik biológiai elméletet sem. Azt azonban nem lehet kizárni, hogy bizonyos genetikai vagy más biológiai adottságok hajlamossá tesznek meghatározott  elmebetegségekre.

 

Pszichológiai elméletek

 

A pszichológiai elméletek vagy az akut feszültséghelyzetekre vagy az egész személyiségfejlődésre helyezik  a hangsúlyt.

 

A frusztráció-agresszió elmélet szerint a személyi szükségletek kielégítésében való sikertelenség agresszív viselkedést eredményez. Az agresszió irányulhat más személyek vagy önmaga ellen is.

 

Amikor az egyes emberek életében azokat az okokat keresik, melyek a deviáns magatartás kialakulásában szerepet játszottak, akkor szinte minden esetben fel lehet fedezni valamilyen akut feszültséghelyzetet.A deviáns magatartású személy a feszültségek szorításában szinte belemenekül a devianciába.

 

A pszichoanalitikus elméletek a személyiségfejlődésben keresik a deviáns viselkedések okát. Ezek a kora gyermekkori álményekben, különösképpen a szülő-gyermek kapcsolatokban látják a felnőttkori deviancia gyökerét. Az egyik ilyen pszichoanalitikus elmélet az orális depedenciában, az anyamelltől való infantilis függésben látja az alkoholizmus okát. Eszerint az alkoholista férfi nem tud fügetlenülni az anyától egyrészt az anya uralma alatt marad, másrészt felnőttkorban is anyai kényeztetésre vágyik. Az ivás mintegy az anyamell pótléka. A lerészegedés hátterében az a vágy áll, hogy a felnőtt férfival magatehetetlen gyermekként bánjanak. Egy másik elmélet szerint az alkoholizmus valójában lassú öngyilkosság, gyökere pedig a halálvágy.

 

Ezen elméletek körébe sorolhatjuk az un. pszichopata személyiséget. Az ílyen személyiségű emberben nincsenek morális gátlások, nincs megértés és együttérzés más emberek iránt, ezért hajlamosak az agresszióra, a bűnözésre.

 

Van olyan elmélet is, mely szerint bizonyos személyiségtípusok hajlamosak az alkoholizmusra. Ílyenek az éretlen, az önmagát kényeztető személyiség, a szexuális problémákkal küszködő, az önmagukat büntetni kívánó és a feszültségekkel küszködő személyiség.

 

A szocializáció zavarai

 

A szociológusok egyetértenek azzal az elmélettel, amely a szocializáció zavaraiban látja a deviáns viselkedés kialakulásának az okát. Meg kell keresni a mögöttes okokat, melynek következtében a deviáns magatartást tanusító személy nem képes a feszültségeket elviselni és ezeket megoldani. Az ílyen feszültségek elviseléséhez , megoldásához egészségesen fejlődő személy szükséges. Ha ez hiányzik, akkor személyiségfejlődésbeli zavarok léphetnek fel.

 

A bűnözés magyarázata a racionális választás elmélete alapján

 

Ez az elmélet közgazdaságtani fogalmakkal, a várható haszonnal és költségek kockázatával magyarázza a vagyonelleni bűnözést. A vagyonelleni bűncselekményeket elkövetők jelentős része valószínűleg egyáltalán nem gondolja át  cselekményük következményeit.

 

Kulturális elméletek

 

A kulturális elméletek abbó a szociológiai felfogásból indulnak ki, hogy minden társadalomban kulturális normák és értékek szabályozzák a társadalom tagjainak viselkedését. Ezek a normák kultúránként eltérők lehetnek.

 

Különösen igaz ez a szeszesital és kábítószer-fogyasztására vonatkozó normákra. Szinte minden társadalomban engedélyeztek és használtak olyan szereket, melyek az ember lelkiállapotát befolyásolják. Az egyes kábítószerek és alkohol fogyasztása egyes társadalmakban nem minősül deviáns viselkedésnek, más társadalmakban viszont igen.

 

A szeszesital és a kábítószer-fogyasztás módjára, körülményeire és a megengedett mennyiségre vonatkozó normák is eltérőek a különböző kultúrákban.

 

A kulturális elméletek szerint azokban a társadalmakban gyakoribb valamely deviáns viselkedésforma, melyek azt engedélyezik, vagy eltűrik, kevésbé szigorúan szabályozzák korlátozzák. A deviáns kiselkedésre vonatkozó normák egy társadalmon belül, társadalmi rétegenként is eltérőek lehetnek.

 

A kulturális elméletek körébe sorolhatjuk a chicagoi iskola bűnözéselméletét az úgynevezett diferenciális asszociáció elméletét. Akik gyakrabban kerülnek kaocsolatba bűnözőkkel, nagyobb valószínűség szerint gyakrabban válnak bűnözőkké, mint azok akik gyakrabban találkoznak bűnözőkkel.

 

Anómiaelméletek

 

A szociológia klasszikus devianciaelméletei az anómiaelméletek. Ezek magyarázzák a makrotársadalom jellemzőivel, struktúrájával, ellentmondásaival a deviáns viselkedés gyakoriságát. Az ílyen elméletek szerint a deviáns viselkedéseknek közös gyökereik vannak. Durkheim elmélete szerint egy-egy öngyilkosság okait kereshetjük a kérdéses személy lelkialkatában vagy a közvetlen környezetében, de az öngyilkosságnak az adott társadalmon belüli gyakoriságát csakis a társadalom  egészének jellemzőivel lehet megmagyarázni. Eszerint az anómia a társadalmi normák meggyengülésének állapota. Ez a gyors és nagy társadalmi változások hatására erősödik fel. A nagyobb fokú anómia az öngyilkosság gyakoribbáválását okotzza , mert a világos viselkedési szabályok hiánya megnöveli az egyes emberek életében előforduló feszültségeket. A társadalmi változások akut feszültséghelyzeteket teremtenek, növelik a szocializációs zavarok gyakoriságát és válságokat okoznak. Ezt nevezzük anómiás állapotnak. Ílyen állapotban a társadalom tagjai nagyobb gyakorisággal reagálnak deviáns viselkedéssel.

 

Merton új anómiafogalmat vezetett be. Abból a megfigyelésből indult ki, hogy az amerikai társadalomban a jómódúak között ritka, de a szergények között gyakori a mindenfajta deviáns viselkedés. Merton szerint az anómia nemcsak a normák meggyengülése az adott társadalomban, hanem a társadalomban elfogadott célok és a megengedett eszközök közötti ellentmondás. Feltételezte, hogy az amerikai társadalomban az általános elfogadott cél az anyagi siker, a karrier. Az ehhez vezető megengedett eszközök a tanulás, a munka és a takarékosság. A szegényebb rétegek ezen eszközök segítségével ritkán képesek a célokat megvalósítani. Ezért ezekben a rétegekben gyakori az anómia.

 

Az egyén viselkedésének típusai

Célok

Megengedett eszközök

1. Konformitás

+

+

2. Újítás /bűnözés/

+

-

3. Ritualizmus

-

+

4. Visszahúzódás

-

-

5. Lázadás

+-

+-

 

 

 

A + jelek az elfogadást, a – jelek az elutasítást jelentik. A+- azt fejezi ki, hogy a lázadó személy elutasítja a célokat és az eszközöket is, de a saját új céljait és szközeit akarja azok helyére állítani.

 

Az újítás a bűnözést jelenti, a ritualizmus a társadalmi normák lélektelen követését jelenti. A visszahúzódás típusába tartozik a csavargás, az elmebetegség, az alkoholizmus, a kábítószer-fogyasztás és az öngyilkosság.

 

Srole a mentális betegségek vizsgálatában az anómia következő dimenzióit különböztette meg:

 

1.      Az a meggyőződés, hogy a közösség vezetői közömbösek a közemberek igényei iránt.

 

2.      A társadalom működése érthetetlen, kiszámíthatatlan.

 

3.      Az életcélok megvalósíthatatlanok, és ezért nem fontosak.

 

4.      Az egyén hiábavalónak, haszontalannak érzi magát.

 

5.      Nem várható segítség az embertársaktól.

 

Az anómiához hasonló fogalom az elidegenedés. Seeman szerint az elidegenedés dimenziói: a hatalomnélküliség, az élet értelmetlensége, az elmagányosodás, az önmagától való elidegenedés, az önértékelés elvesztése, végül a normanélküliség.

 

Az anómiaelméletekből adódó fontos következtetés, hogy a deviáns viselkedést mutató személyek a társadalmi viszonyok áldozatai, nem hibáztathatóak viselkedésükért. Megsegítésük a társadalom egészének mintegy kötelessége.

 

Minősítési elmélet

 

A deviáns viselkedésnek egy újfajta szociológiai elmélete a minősítési, vagy címkézési elmélet. Ezen elmélet szerint nem a viselkedésen, hanem a társadalom válaszreakcióin múlik, hogy valamílyen viselkedés vagy személy deviánsnak minősül-e,. Ezt a minősítést Goffman stigmának nevezte. Ezzel azt érzékeltette, hogy akire rásütötték a stigmát, az nem tud tőle szabadulni, sőt idővel maga is azonosul vele, azaz elmebetegnek tekinti magát.

 

A deviánsá minősítés a társadalmi intézmények és a szűkebb környezet részéről megerősíti az adott személy késztetését további hasonló cselekmények elkövetésére, mert végül elfogadja ezt a minősítést, ő maga is pl. alkoholistának tekinti magát és ennek megfelelően viselkedik.

 

A deviáns viselkedés típusai:

 

-         öngyilkosság

 

-         bűnözés

 

-         alkoholizmus

 

-         szenvedélybetegségek

 

-         prostitúció

 

-         pszihés betegségek, zavarok

 

-         elmebetegség

 

-         homoszexualitás

 

 

 

Deviancia tipusok

 

1. Bűnözés:

 

Az a normaszegő magatartás, amikor viselkedésünk törvénybe ütközik.  A törvények a társadalmi együttélést szabályozzák. A bűnözők a legszigorúbb szabályozást szegik meg.

 

A bünelkövetők összehasonlítása:

 

-         hányszor követett el bűnt / visszaeső-e/

 

-         milyen életkorú

 

-         milyen kulturális státusza van, gazdasági, társadalmi stílusa

 

A bűnözésről kialakult, hogy

 

-         alacsony iskolai végzettséghez

 

-         rossz anyagi helyzethez

 

-         nagyvárosi életmódhoz kapcsolódik

 

Fehérgalléros bűnözők:

 
A ’60-as években angol szociológusok megalkották „fehérgalléros bűnözők” fogalmát.Magas gazdasági, politikai hatalommal bíró a hierarchia csúcsán álló egyének követnek el gazdasági, politikai bűnöket. Ezek súlyasokkal nagyobb arányú, a közösségben mégsem alakul ki erős negatív attitűd, mert a státuszokból adódóan jó kapcsolatrendszerrel és érdekérvényesítési mechanizmussal rendelkeznek.
 

Bűnözés és nemek:

 

-         Jóval nagyobb arányú a férfiaknál.

 

-         A nemi szocializáció közötti eltérés a legelfogadottabb magyarázat.

 

-         Egyedi esetek ettől eltérhetnek.

 

Bűnözés és életkor:

 

-         Fiatalkorú bűnelkövető esetében komoly erőfeszítéseket tesznek reszocializációjukra, ami olykor nem eredményes és visszaeső bűnözőkké válnak.

 

-         Megnőtt és folyamatosan nő a fiatalkorú bűnelkövetők száma.

 

-         Magas a visszaeső fiatalkorúak száma.

 

-         A célok, a sikerorientáltság oly nagy hatást gyakorolnak rájuk, hogy nem válogatnak az eszközökben ezek elérésére.

 

-         A fiatalok életmódja egyre több pénzt igényel. Egyre több stresszhelyzetnek vannak kitéve és nem tanulják meg a levezetésének a módját, ezért agresszívvá válnak.

 

2. Mentális zavarok /szorongás, neurózis, depresszió/:

 

Miért tekinthetjük devianciának?

 

-         Mert nem normákra épülnek a cselekedeteik.

 

-         A hétköznapi viselkedést szabályait szegik meg. Ezt reziduális szabályszegésnek nevezik.

 

Olyan megjelölést használnak rájuk, ami egyben minősíti is őket. Az egyén még inkább ezt a viselkedést fogja produkálni, mert ha maga is elhiszi, hogy zavar, nem fogja kontrollálni viselkedését. Ez egyben társadalmi kirekesztettségüket is eredményezi, azt hogy elzárva kell élniük a társadalomtól.

 

Kezelésük gyógyszeres és lelki terápiás lehet. A gyógyszeres kezelés tüneti jellegű.

 

Amikor depresszióssá vállunk vagy neurotikussá, az nem tartozik a deviancia körébe, csak a normától eltérő idegműködés, ami tudathasadáshoz vezet. Azonnal gyors kezelés indokolt a romlás megelőzése, ill. visszazökkenthető a normális működésbe. Nagy szerepe van a csoportterápiának. Legnehezebb helyzetük azoknak van, akiknek családjuk, mint természetes támaszuk nem segít.

 

A mentális betegek egy része öngyilkosságot kísérel mrg. Általában a depressziós betegeknél gyakoribb. Lelki, pszichiátriás kezelésben részesítik őket.

 

3. Alkoholizmus:

 

Orvosi tekintetből:

 

Kialakul egy olyan függőség, mely az egyén kényszerű, rendszeres ivásra fogja késztetni. Ennek a mértéktelen alkoholfogyasztás a következménye. Egész életét annak rendeli alá, hogy ezen igényét kielégítse.

 

Társulhat hozzá:

 

-         elszegényedés

 

-         szétzilált családi, baráti kapcsolatok

 

-         hajléktalanságig fokozódhat

 

Hazánkban súlyos és elterjedt devianciaaz alkoholizmus. Társadalmi probléma és egyre többen vannak a fiatalok körében, akiknél kialakult a függőség.

 

Kezelésük bonyolult, mert nem lehet kényszeríteni, csak ha kiskorút veszélyeztet az alkoholista felnőtt élete. A gyermekvédők kényszeríthetik:

 

-         gyógyszerekkel a függőséget megszüntetik

 

-         lelki terápiával javítják az önértékelésüket

 

4.     Öngyilkosság:

 

-         Az öngyilkossági kísérletek száma legalább ötszöröse a haláleseteknek.

 

-         Az öngyilkosok több, mint 2/3-a férfi.

 

-         A halállal végződő öngyilkosságok száma az életkorral együtt emelkedik.

 

-         Az öngyilkossági kísérleteket elkövetők nagy része fiatalabb.

 

Hazánk a legnagyobb öngyilkossági gyakoriságú országok közé tartozik.

 

5.     Kábítószer-fogyazstás:

 

Két formában fordul elő:

 

-         ragasztószerek, más oldószerek, festékek, benzin, éter gőzeinek belélegzése

 

-         különféle gyógyszerek, élénkítő szerek nagy mennyiségű, egymással vagy alkohollal kombinált fogyasztása

 

Hazánkban az altató és nyugtató hatású gyógyszerek fogyasztása nő és azt a gyógyszer-depedencia körébe lehet sorolni. A szipuzás elsősorban a tizenévesek, a gyógyszer- és alkoholkombinációk fogyastása a valamivel idősebbek körében elterjedt. A szipuzók túlnyomó része a társadalom leghátrányosabb rétegeiből kerülnek ki.

 

Társadalompolitika

 

Minden társadalomban együtt kell élni a bizonyos mennyiségű devianciával. A politikusok és az állampolgárok egy része hajlamosarra, hogy a deviáns viselkedések tényével szembekerülve a szigorú elnyomást kívánják alkalmazni.

 

A deviáns viselkedés sok problémát, szenvedést okoz az egyénnak és családjának, és megnehezíti a társadalmi életet. A deviáns viselkedés gyakoriságának csökkentésének érdekében a kulturális normák és értékek, a mindennapi élet feszültségeinek területén és a szocializáció által lehet valamit tenni. A változásban az iskoláknak nagy szerepük van.  

 

Hozzászólások

Hozzászólás megtekintése

Hozzászólások megtekintése

Nincs új bejegyzés.