Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Andorka-Bevezetés a szociológiába13

2008.10.05

 

16. Kultúra, értékek és normák, szocializáció

 

Alapfogalmak

 

A szociológia kultúra fogalmába tartozónak tekinti nemcsak az irodalmi, művészeti, zenei alkotásokat,azok ismeretét és élvezetét, hanem egyrészről az emberek alkotta tárgyakat, másrészről a társadalom viselkedési szabályait. Az azokat alátámasztó értékeket , vallást a hétköznapi és tudományos ismereteket és a nyelveket. A szociológia felfogása szerint minden emberi közösségnek van kultúrája, mert szükségképpen vannak ismeretei, használ bizonyos tárgyakat és követ bizonyos viselkedési szabályokat.

 

Kultúra, szubkultúra, kulturális pluralizmus

 

Minden emberi társadalomnak van kultúrája, de ezek az emberi kultúrák nagyon eltérőek. A kultúra folyamatosan változik, ahogy a szükségletek változnak, úgy módosul lassan a kulturális alkalmazkodás is. A konkrét szükségletek, a természeti-gazdasági-társadalmi körülmények változása általában gyorsabb, mint a kultúra , más szóval a kultúra elmaradhat a külső feltételek változása mögött. Ilyenkor kulturális késésről beszélünk. A társadalmakon belül többé-kevésbé különálló szubkultúrák élnek. A szubkultúra a társadalom többségének kultúrájától eltérő kultúra. Több kultúrának egy társadalmon belüli együttélését nevezik kulturális pluralizmusnak, az ilyen társadalmat pedig multikulturális társadalomnak.

 

Normák

 

A kultúrának a szociológia szempontjából  fontos elemei a normák és értékek. Ahhoz, hogy kisebb társadalmi közösség vagy egy nemzeti társadalom működőképes legyen , tagjainak követniük kell bizonyos viselkedési szabályokat, normákat, máskülönben viselkedésük a társdalom többi tagja számára kiszámíthatatlanná válik, és ezáltal lehetetlen lesz az együttműködés.A norma megszegését mindig valamilyen szankció bünteti. A társadalomban nagyon sokféle norma érvényesül egymás mellett. Vannak jogi normák, erkölcsi szabályok.

 

A normákkal kapcsolatban 5 tényre kell felhívni a figyelmet:

 

1.      Egy adott társadalomban is ellentmondásban lehetnek normák.

 

2.      A normák a társadalmak történeti fejlődése során változnak.

 

3.      A különböző társadalmakban egymástól eltérő normákat fogadnak el.

 

4.      Az a tény, hogy valamilyen normát egy társadalomba elfogadnak, nem jelenti azt, hogy ez a norma feltétlenül előnyös az adott társadalom fennmaradása és fejlődése szempontjából.

 

5.      A társadalmi fejlődés egyik összetevője az, hogy a normák változnak.

 

Értékek

 

A normakövető viselkedés létrejöhet egyszerűen annak következtében, hogy az egyes emberek félnek normaszegésük hátrányos következményeitől. Az értékek olyan kulturális alapelvek, amelyek kifejezik azt, hogy az adott társadalomban mit tartanak kívánatosnak és fontosnak, jónak vagy rossznak. Az értékek és azok sorrendje társadalmanként és koronként eltérő lehet.

 

Szocializáció, szerep, státusz

 

A szocializáció fogalmát a szociológia és pszichológia egyaránt használja. Azon a megfigyelésen alapul, hogy tartós és intenzív emberi kapcsolatok hiányában a csecsemők és kisgyermekek nem fejlődnek teljes mértékben emberi személyiségekké és nem képesek felnőttkorukban a társadalmi életben részt venni. A csecsemőkben tehát megvannak a képességek, hogy emberré fejlődjenek, de ezek a képességek csak akkor bontakoznak ki, ha megfelelő emberi  környezetbe kerülnek.

 

A szocializációt többféleképpen definiálhatjuk. Az egyik definíció szerint az a folyamat, amelyek során az emberi személyiség kialakult. Ezt a definíciót inkább a pszichológia használja. A másik definíció szerint a szocializáció az a folyamat, amelynek során a gyermekek megtanulják, hogyan lehetnek társadalmunk hasznos tagja. Ebben az értelemben a szocializáció során a gyermek megtanulja a környező társadalom  kultúráját, normáit, értékeit.

 

A szocializációt úgy is lehet értelmezni, hogy annak során az egyén elsajátítja azokat a társadalmi szerepeket, amelyeket élete folyamán be kell töltenie.

 

A szerep viselkedési mintákból, jogokból és kötelezettségekből áll. Különböző státuszokhoz különböző szerepek tartoznak.

 

A státusz egy, a társadalomba elfoglalt pozíciót jelent.Ha a társadalom valamely tagja nem felel meg a státuszából eredő szerepnek, ebből komoly konfliktusok származnak. Pszichológusok szerint a szocializáció szempontjából döntő életszakasz a gyermekkor. Sok pszichológus és szociológus rámutat arra, hogy a szocializáció az egész élet folyamán folytatódik. A szocializáció legfőbb intézménye a gyermekkori család.

 

A szocializációval összefüggő fogalom az  internalizálás. Az internalizálás azt a folyamatot jelenti, hogy az egyén olyan mértékben sajátítja el az értékeket és normákat, hogy mindig azoknak megfelelően viselkedik.  

 

Módszerek

 

Rokeach, Inglehart, Kohn módszere az értékek vizsgálatára

 

A normák, értékek, attitűdök vizsgálatának legelterjettebb  módszere az, hogy a kérdőíves vizsgálatban konkrétan megfogalmazott kérdéseket tesznek fel ezekre vonatkozóan.

 

A kérdések megfogalmazásának két elterjedt módja van:

 

1. felsorolnak különféle értékeket , és ezeket fontosság szerinti sorba rendezik

 

2. megfogalmaznak bizonyos kijelentéseket, amelyek értékeket vagy normákat tartalmaznak, és a kérdezett személyt arra kérik, hogy mondja meg mennyire ért eyet a kijelentésekkel.

 

Az attitűdök vizsgálata

 

A végső értékek helyett sok esetben attitűdöket vizsgálnak. Attitűdöknek nevezik az egyénnek azt a lelki és szellemi készségét, hogy bizonyos tárgyakra, személyekre, helyzetekre meghatározott módon reagáljon. Az attitűdök hátterében nyilvánvalóan értékek állnak. Az attitűd inkább valamilyen konkrét helyzetre vonatkozik, az érték inkább az általános kérdésekre.

 

Az élet minőségének vizsgálata

 

Az „élet minősége” adatfelvételek során egyrészt rákérdeznek a „jóllét” nem anyagi elemeire, másrészt adatokat gyűjtenek az életkörülmények anyagi dimenzióival való elégedettségre.

 

Elméletek

 

Értékek változásának elméletei

 

Az 50-es 60-as években, akkor néhány amerikai szociológus azokat az értékeket kezdte vizsgálni, amelyek szerintük a modern embert jellemzik. Elsősorban a „teljesítménymotívum” uralkodó szerepét, a „teljesítményorientáltságot” tekintették a modern ember jellemzőjének, ebben látták a gyors gazdasági fejlődést, a modernizáció hajtóerejét.

 

A nevelés dilemmái

 

A szocializációkutatásoknak a nevelési gyakorlattal szorosan összefüggő fő elméleti kérdése, hogy milyen tényezők segítik elő a gyermekek  sikeres szocializációját. Egészen konkrét kérdések merülnek fel , mint az, hogy a szigorú vagy engedékenyebb gyereknevelés a helyesebb. A szocializációval kapcsolatban felmerül egy alapvető kérdés az , hogy az-e a kívánatos , hogy a társadalom tagjai tökéletesen beilleszkedjenek a társadalomba, teljesen konformak legyenek minden értékkel és normával szemben. A társadalmi változások úgy következnek be, hogy a társadalom tagjainak egy kisebbsége nem konform módon kezd viselkedni.

 

D.Riesman megkülönbözteti a belülről irányított embert, aki saját meggyőződései értékei szerint cselekszik, és a kívülről irányított embert, aki cselekvéseivel a társadalmi környezet elismerését kívánja elnyerni, ezért a környezet elvárásait tekinti irányadónak. Reisman szerint a modern tömegtársadalomban egyre inkább eluralkodik a kívülről irányított típus, de ezt láthatóan káros tendenciának tartja.

 

Az élet minőségének három dimenziója

 

E. Alardt az emberi szükségletek és a jólét 3 szintjét különböztette meg: 

 

1.      a „birtoklást” /az emberi élet külső feltételei/

 

2.      a „szeretetet” /emberi kapcsolatok iránti igény/

 

3.      a „létezést” vagy „önmegvalósítást”/egyéni élet értelmének érzése/

 

Mind a három szinten lehet objektív és szubjektív indikátorokkal mérni a szükségletek kielégítését. Az objektív indikátorokkal mért jelenséget nevezte jólétnek, a szubjektív indikátorokkal mért megelégedettséget pedig boldogságnak.

 

Társadalompolitika

 

Nyilvánvaló, hogy a társadalomban széles körben elfogadott értékek lényegesen befolyásolják a gazdaság és a társadalom működését, hosszú távú fejlődését. Az lehet mondani, hogy az értékek és az élet minősége is a civil társadalom intézményeiben formálódnak ki és ott módosulnak. Az államnak általában kerülni kell a társadalom értékrendszerébe való közvetlen beavatkozást. Elfogathatónak látszik az a hipotézis, hogy a fent leírt problémának gyökerei az értékek és normák, valamint az életminőség „szeretet” és „létezés” dimenzióiban a szocialista rendszer totalitárius és autoritárius jellegében kereshetőek. Az állam demokratikus és toleráns jellege, az alapvető emberi értékek tiszteletben tartása, ezért valószínűleg szükséges , de nem elégséges előfeltétele a társadalom értékrendszere és életminősége egészséges alakulásának.

 
 

Hozzászólások

Hozzászólás megtekintése

Hozzászólások megtekintése

Nincs új bejegyzés.