Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Andorka-Bevezetés a szociológiába12

2008.10.04

 

15. Életmód

 

Alapfogalmak

 

A magyar szociológiában használt definíció szerint az életmód a szükségleteknek kielégítése érdekében végzett tevékenységek rendszere, tehát konkrétabban az, hogy a társadalom tagjai a mindennapi életükben milyen tevékenységet végeznek, hol végzik ezeket, kik vesznek részt ezekben, miért végzik ezeket, mit jelentenek számukra ezek. A tevékenységek körébe beletartozik a munka, a művelődés, a társas együttlét, a fogyasztás stb.

 

Ezzel rokon fogalom az életstílus. Ez az adott társadalmi körülmények között viszonylagos szabadsággal magválasztott tevékenységeket és az ezekkel kapcsolatos preferenciákat helyezi a vizsgálatainak középpontjába.

 

Az életvitel fogalom az életstílus fogalmának felel meg.

 

Az életvilág fogalma a mindennapi életnek mindazokat az elemeit jelenti, melyeket a társadalomban élő emberek adottnak vesz.

 

Bourdieu-nél a parix jelenti a mindennapi tevékenységeken kívül ezeknek a tevékenységeknek a cselekvő egyének számára megnyilvánuló értelmét, „ízléseket” is. A habitus pedig a mindennapi tevékenységek és ízlésválasztások mögött meghúzódó alapvető beállítódásokat, attitűdöket jelenti.

 

Módszerek

 

Időmérleg

 

Az életmód kutatását lehet mérni az időmérleg-technikával. A módszer kidolgozása és elterjedése Szalai Sándor nevéhez fűződik. Lényege, hogy a megkérdezettek mintegy naplót vezettek a megelőző napról vagy hétről, azaz feljegyzik, hogy a nap különböző szakaszaiban milyen tevékenységeket végeztek, hol tartózkodtak, kikkel voltak együtt. Ezáltal ki lehet számítani az átlagos időbeosztást.

 

Az időmérleg-adatfelvételek feldolgozásánál 3 mutatót szokás kiszámolni:

 

1.      A megkérdezettek által az adott tevékenységgel töltött idő, tehát a napi 24 óra átlagos felosztása különféle tevékenységek és helyszínek közt.

 

2.      Az adott tevékenységben a kérdezettek közül naponta részt vevők aránya.

 

3.      Azoknak az átlagos ideje, akik az adott tevékenységben a vizsgált napon részt vettek.

 

A megkülönböztetett tevékenységek száma 30 és 80 között szokott mozogni. Az elemzéshez a tevékenységeket néha nagyobb kategóriákba vonják össze.

 

Három nagy kategóriát szokás megkülönböztetni:

 

-         A fiziológiai szükségleteket szolgáló tevékenységekkel töltött idő. /pl. alvás/

 

-         A társadalmilag kötött tevékenységekkel, tág értelemben munkával töltött idő.

 

-         A szabadon választható tevékenységek időtartama.

 

Háztartás-statisztika

 

A fogyasztási szokások vizsgálatának módszere az ún. háztartás-statisztika. Ennek keretében arra kérték fel a kiválasztott háztartásokban élőket, hogy hosszabb időn keresztül naplószerűen vezessék a háztartás összes jövedelmét és kiadását. Ez a háztartás-statisztika a forrása a fogyasztás összetételére vonatkozó ismeretekre.

 
Elméletek
 

Az életmód szerepe Max Webernél

 

Max Weber három dimenziós szerkezeti modellje szerint az életmód a megbecsüléssel és a presztízzsel egyenlő. Más szóval a társadalom tagjai nemcsak a gazdasági helyzet és hatalom szerint rendeződnek a társadalom hierarchiájában, hanem az életmódjuk következtében kialakuló megbecsülés szerint is. Aki előkelőbb életmódot f olyat, azt jobban megbecsülik,függetlenül attól, hogy mekkora a jövedelme, vagy a hatalma.

 

A hivalkodó fogyasztás

 

Veblen szerint a gazdagoknak a társadalom nagy tömegeitől való elkülönülésében nagy szerepet játszik az életmód és a fogyasztás. Ezt a gazdag osztályt „dologtalannak” nevezte el, és azt hangsúlyozta, hogy tagjait a „hivalkodó fogyasztás” jellemzi, mert nagyon megakarják mutatni, hogy megengedhetik maguknak a fényűzést. Ezzel akarják érzékeltetni, hogy mennyire fölötte állnak a dolgozó tömegeken.

 

Az időfelhasználás szociológiája

 

Fourastié egy olyan jövőképet vázolt fel, melyben a társadalom tagjai heti 30 órát töltenek kereső munkával, mivel az emberek huszonéves korukban kezdenek dolgozni, és kb. 65 éves korukban mennek nyugdíjba, ezért az ember élete során 40.000 ezer óra munkát végez. Véleménye szerint 370.000 óra szabadideje lesz élete során és az a kérdés, hogy hogyan fogják ezt a szabadidőt eltölteni. Fourastié egy optimista jövőképet vázolt fel és hatalmas fejlődésre számított.

 

Gershuny szerint az ipari társadalom után nem csak a szolgáltatási társadalom következik, hanem az önmagukat kiszolgáló társadalom is, melyben egyre több szolgáltastási munkát a háztartások tagjai önmaguk végeznek el. Erre módot ad a megnövekedett szabadidő és szaktudás.

 

Munkáséletmód és szegénység kultúrája

 

Itt a legfőbb kérdés az volt, hogy van-e munkásosztálynak sajátságos életmódja, és elpolgárosodik-e a fejlett országokba a viszonylagosan magas jövedelmű munkásosztály.

 

Goldthorpe és Lockwood azt találták, hogy a modern szakmunkások a magas keresetük és életszínvonaluk mellett is megtartják a hagyományos munkásosztályra jellemző életmód jellemzőit, tehát nem polgárosodnak el.

 

Lewis azt bizonyította, hogy a munkásosztálynak speciális életmódja van. Ezt nevezte a szegénység kultúrájának. Arra a következtetésre jutott, hogy az ilyen életmód társadalmi felemelkedésének akadálya a szegénység.

 

Praxis és habitus Bourdieu-nél

 

Bourdieu az osztályok közötti különbségeket vizsgálta. A mindennapi életmódnak az elemeit a praxis fogalmában foglalja össze. A praxis hátterében áll az egész társadalmi élettel és kultúrával szembeni attitűd, melyet habitusnak nevez. Ez a habitus jellemzi a társadalmi osztályokat. Az életmód nemcsak a társadalmi struktúrában elfoglalt pozíciót mutatja, hanem meg is határozza, hogy az egyén milyen társadalmi osztályhoz tartozik. Hangsúlyozza a praxis és a habitus divatszerű változását, és ezek a változások szinte egyidejűleg következnek be egy-egy társadalmi osztályba.

 

Társadalmi miliők

 

Hradil a következő társadalmimilliőket különböztette meg:

 

1.      Magas konzervatív miliő

 

2.      Kispolgári miliő

 

3.      Hagyományos munkásmiliő

 

4.      Hátrányos helyzetű hagyományos munkásmiliő

 

5.      Társadalmi felemelkedésre orientált feltörekvő miliő

 

6.      Technokrata-liberális miliő

 

7.      Hedonista miliő

 

8.      Alternatív baloldali miliő

 

Nemzetközi tendenciák

 

A szabadidő növekedése

 

Az időmérleg-adatfelvételekből kiderül, hogy lassan nő a szabadidő mennyisége. Egyes kutatók szerint az ipari forradalmat megelőzően több szabadideje volt a társadalom tagjainak, mert kevesebb volt a munkaalkalom. A nőknek a háztartáson kívüli munkába állásának következtében csökken a szabadidejük.

 

A növekedés nem szükségképpen jár együtt a szabadidő változatos és igényes felhasználásával. Az emberek a szabadidő egy részét TV nézésével töltik. A lakosság egyre növekvő része igyekszik úgy alakítani szabadidejét, hogy az egészségére több időt tudjon fordítani. A növekvő szabadidő hatására növekszik a turizmusra fordított idő.

 

Megnőtt a munkára fordított idő is. A munkával kapcsolatos közlekedési idő nem mutat egyértelmű tendenciát.

 

A nők és a férfiak életmódja közötti különbségek lassan eltűnnek azáltal, hogy a férfiak munkaideje lassan csökken, a nők foglalkoztatása viszont nő.

 

Magyarországi helyzet

 

Időmérleg-vizsgálatok

 

A magyar társadalom életmódja sok hasonlóságot mutat a többi fejlett társadaloméval. Vannak a magyar társadalom életmódjának bizonyos különleges sajátosságai, melyek a hazai gazdasági és társadalmi viszonyokkal függenek össze.

 

Életstíluscsoportok

 

Utasi Ágnes az életstílusnak 9 dimenzióját definiálta, és ezekben a dimenziókban minden egyes személynek meghatározta az indexpontszámát.

 

Az index megszerkesztésnél felhasznált információk:

 

1.      Háztartási és fogyasztási szokások

 

2.      Lakásberendezés

 

3.      Lakáskultúra

 

4.      Tárgyi környezet

 

5.      Második gazdaságbeli tevékenység

 

6.      Intellektuális tevékenység

 

7.      Rekreáció /üdülés/

 

8.      Szokások

 

9.      Az emberi kapcsolatok intenzitása     

 

A pontszámok meghatározása után az alábbi életstíluscsoportokat különböztette meg:

 

1.      elit

 

2.      intellektuális- orientáció

 

3.      család orientált

 

4.      a hierarchiában magasabb helyzetű rétegek mintáját követő

 

5.      tárgyorientált, a lakásberendezés és tartós fogyasztási javak megszerzésére törekvő

 

6.      emberi kapcsolatokban gazdag

 

7.      emberi kapcsolatokban szegény, elmagányosodott

 

8.      hátrányos helyzetét a második gazdaságban tett nagy erőfeszítésekkel kompenzáló

 

9.      robotoló

 

10.  elesett,szegény

 

Társadalompolitika

 

Az életmód társadalompolitikai befolyásolásával kapcsolatos alapvető kérdés,hogy szabad-e az életmódot állami politikával irányítani. Káros lenne arra kisérletet tenni, hogy a társadalom életmódját valamilyen módon befolyásolják. A tapasztalatok azt mutatják, hogy az életmód spontán alakul.

 

A magyar társadalom mai életmódjának sajátossága, a hosszú munkával töltött idő. Ez elsősorban a jövedelemkiegészítő tevékenységekre fordított idő hosszúságából származik. Hátrányosnak mondható a rendkívül nagy munkaterhelés. Ennek hatására romolhat a halandóság és a deviáns viselkedés bizonyos formái is kialakulhatnak.

 

Összefoglalóan arra kell törekedni, hogy a magyar társadalom tagjainak minél több olyan ideje legyen, melynek felhasználásáról maguk dönthetnek és minél több felhasználási alternatíva álljon előttük. 

 

Hozzászólások

Hozzászólás megtekintése

Hozzászólások megtekintése

Nincs új bejegyzés.