Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Idézetek4

2008.10.18

„Minden kapcsolat történés, valahonnan valahová tart. Erre kell figyelni. Úton vagyunk-e még? Vagy már csak ismételjük magunkat? Mit "hoz ki" belőlünk az együttélés? Jót? Előre lépést, derűt, szabadságot, munkaképességet? Rosszat? Idegességet, beszűkülést, rosszkedvet? A kapcsolat változik, és benne változunk mi is. Előfordulhat, hogy az utak szétágaznak. Ha tartósan úgy érezzük, hogy már nincs dolgunk egymással, harag és gyűlölet nélkül is el lehet búcsúzni. Azonban sokszor a másikra haragszunk, mert nem olyan vagy nem vált olyanná, amilyennek elképzeltük. Pedig nem tehet arról, hogy nem vagyunk elég jó emberismerők, és olyat kértünk, amit nem tud megadni. Elmenni könnyen kell, ahogy a levél leválik a fáról. Elmenni egyszer szabad csak és véglegesen. Egy foghúzás rossz, de elviselhető. De ha mindennap húznának rajta egy keveset - azt nem lehetne kibírni. Az ilyenfajta szétválásban tönkremegy két ember.”

 

 

"..mert az a rögeszmém, hogy muszáj mindig valakivel járnom - és emiatt muszáj mindig fantasztikus nőnek lennem, okosnak, érzékinek, kivételesnek. Az erőfeszítés, hogy hódítsak, arra kényszerít, hogy mindig a legjobbat hozzam ki magamból, és ez talán nem is rossz, de a végeredmény mégis mindig csalódás..."

 

"Ne feledd, senki sem sértheti meg az érzéseid saját közreműködésed és engedélyed nélkül!"

 

"Kit any szült, az mindig csalódik végül,
vagy így, vagy úgy, hogy maga próbál csalni.
Ha kűzd hát abba, ha pedig kibékül
ebbe fog belehalni."

 

Szeretni: meghódítani, bírni és megtartani egy lelket, amely annyira erős, hogy fölemel bennünket, s annyira gyönge, hogy éppolyan szüksége van ránk, mint nekünk őreá.”

 

„Azt hittem nem tud szeretni senkit... Tévedtem… Engem nem tudott szeretni!”

 

 

"…mindannyian mondtunk már zokogva ilyesmit: "nem éri meg, hogy ennyit szenvedjek ezért a szerelemért." Szenvedünk, mert úgy érezzük, hogy többet adunk, mint amennyit kapunk. Szenvedünk, mert nem ismerik fel a szeretetünk súlyát. Szenvedünk, mert nem tudjuk a másikkal elfogadtatni a szabályainkat. Mindig találunk valamit, ami miatt szenvedhetünk, holott valójában nincs okunk a szenvedni: mert a szeretetben rejlik a növekedésünk magva."

 

„Angyal? Ó, ő a múlt. A nagyon, nagyon rég elmúlt múlt.
Klári? A jelen. Sokszor, nagyon sokszor elmondja, hogy engem szeret a legjobban az egész világon.
Egy ideje már nem nekem mond ilyeneket.
Egy ideje már egy másik férfi is van az életében.
Egy ideje már én sem csak őt szeretem a legjobban ezen a világon.
Egy ideje már én is ezt a másik férfit imádom.
Tegnap hasra fordult a kisfiunk..."

 

Merj és Bízz!

 

Tudom mit éltél át, tudom mennyire fájt.

A fájdalom múló dolog, de a pillanat is,

Amit nem szabad elszalasztanod sohasem.

A pillanat, amikor tovább kell lépni és élni.

De légy kegyes, ne ellenséges, merj bízni és hinni.

Szegényebb lenne nélküled a világ, hiszen olyan vagy,

Mint egy tavasszal nyíló gyönyörű virág.

Érted bárki tűzbe menne, de ha nem engedsz közeledbe senkit

Nem lesz olyan ki megmenthet és elveszhetsz.

Sokan várnának rád éveket számolnák a perceket,

Vajon erejük elég-e, bírják –e a sok türelmet, várakozást.

Hányan állnák a sarat, hányan buknak el ?

Megvárnád-e történéseket végignéznéd haláltusájukat ?

Minden ember más nem oly ,mint hiszed hidd el és bízd ,

Van értékes ember, aki egy esélyt megérdemel.

Ne légy konok, embertelen, hiszen eme világ ilyen.

Legyél kegyes, tudom nehéz, de boldogság lesz jutalmad,

Nem bánat, s bú, örömtelen kapcsolat.

Tudom úgy érzed néha, mintha beszorítanának, gyötörnének,

S nem találod helyed sodródsz az élettel kevés életkedvvel.

Sokan űznek, hajtanak, de vannak akik csak az embert,

Azon keresztül látják meg a csodálatos nőt benned.

Ezek csak szavak, de te élettel töltheted meg-e sorokat.

Te döntesz a felelősséged nagy!

Hiszen aki érez, becsül, szeret, nőként kezel igen sérülékeny,

Olyan ,mint egy csiga, aki ha veszélyt érez visszahúzódik,,

S ki tudja mikor nyílik meg újra.

Rohanó élet? A boldogság hajszolása mindenkit éltet?

Talán, de mindenki máshogy éli meg.

Van aki nem gázol át senkin, nem bánt meg senkit

Csak szeretni akar boldogságot adni és viszont kapni.

Ne tagadd meg eme embereket ismerd fel őket, mert

Elszalasztod őket és megtagadod akkor belőlük erőtlen,

Csalódott, elcsigázott szerencsétlenek lesznek.

Merj bízni, merj hinni, merj szeretni, merj boldog lenni,

Merj lépni a bizonytalan felé, hiszen nem tudhatod mikor

Mit veszthetsz el, de mire feleszmélsz, lehet már késő lesz.

Adj esélyt, légy bátor, mert boldog lehetsz bárhol!

 

"Mindennap egy kicsivel jobban szeretlek!"

 

„... ismerte a szerelem csapdáit: tudta, hogy hatalmában áll megváltoztatni egy nő szándékát.”

"Mindent megadnék Érted, csak ne kérd."

„Megtanultam, hogy várni a legnehezebb, és szeretnék hozzászokni, tudni, hogy velem vagy akkor is, ha nem vagy mellettem.”

 

"...minden kapcsolat azért jön létre, hogy minél többet megtudjunk saját magunkról."

 

"Ahhoz, hogy egy nő ragyogjon, olyan férfi kell, aki ragyogtatja őt."

Az egyik pillanatban még élvezem az életet, a következőben pedig nem értem, hogyan élhettem eddig nélküle!

 

Hosszú volt a bánat és a szenvedés, de életemben ő volt a legszebb tévedés!

 

" Talán semmi sincs szebb a világon, mint találni egy embert, akinek lelkébe nyugodtan letehetjük szívünk titkait, akiben megbízunk, akinek kedves arca elűzi lelkünk bánatát,

akinek egyszerű jelenléte elég,  hogy vidámak, és nagyon boldogak legyünk."

 

"Nem titkolom, hogy gyengébb vagyok annál,

kit vak bizalmad remélt támaszul,

és nem szeretném, ha vaknak maradnál,

s nem látnád: szegény fejem rád szorul.

Hát láss olyannak, amilyen valóban

vagyok. Nem én hazudtam, ha szemed

csak a részt látta bennem, és a jóban,

mely részem, ismerni vélt engemet...

Nem biztatlak, hogy próbáld letagadni

vétkeim, nem mondom, hogy ne perelj,

de csak egészen tudom magam adni

fogadj mindenestül egészen el...."

 

"Megtanítottál szeretni,

Látni, érezni.

És én most már csak Téged látlak,

Téged érezlek és

csak Téged szeretlek.

És nem tudom meddig, és nem is

akarom tudni,

Amíg szeretsz,

szeretlek!"

 

Nagy szerelem az, ha két ember egy életen át megérti egymást, megfér egymással, odaadó és hűséges.

 

A férfi élete és szerelme kettő, a nőnek élni és szeretni egy.

 

"Azt akarom, hogy ragadjon el a hév, hogy lebegj a mámortól, fakadj dalra, lejts dervistáncot, légy eszelősen boldog, vagy legalább légy rá nyitott! A szerelem szenvedély, megszállottság, mely nélkül nem lehet élni. Azt mondom, légy fülig szerelmes; olyat találj, akit őrülten szeretsz, és aki ezt viszonozza! Hogy találhatsz rá? Hagyjd az eszed! Hallgass a szívedre!... Az az igazság, hogy e nélkül nincs értelme élni. Ha szerelem nélkül mész végig az úton, akkor egyáltalán nem is éltél. De meg kell próbálnod! Ha nem próbálod meg, nem is éltél... Légy nyitott, ki tudja... becsaphat a villám.”

 

"Az élet legfőbb boldogsága az a meggyőzés, hogy szeret bennünket

valaki, hogy magunkért, jobban mondva magunk ellenére szeret."

 

Jó érezni azt, hogy szeretlek,

nagyon és egyre jobban.

Ott bujkálni a két szemedben,

rejtőzködni a mosolyodban.

Érezni, hogy szemeid már szememben

élnek és néznek.

S érezni azt, ha szép, veled szép,

s csak veled teljes az élet,

Mert hisz csak egymást szeretve

lehetünk boldogok.

 

szeretni kell, nagyon szeretni,

s minden vihart könnyebb elviselni.

 

Így kéz a kézben

Mi eddig szerelem volt, törvény már.

 

... Szeretni annyi, mint vállalni a legnagyobb kockázatot.

Jövőnket és boldogságunkat adni valaki kezébe.

Engedni, hogy kétkedés nélkül bízzunk valakiben.

Elfogadni sebezhetőségünket.

Én pedig szeretlek.

 

Szeress míg csak szeretni tudsz.

 

A legszebb szerelem se jut el

Messzire, ha csak nézik

Múlását.

 

Soha ne nézz le senkit, kivéve ha épp felsegítel valakit.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Hozzászólások

Hozzászólás megtekintése

Hozzászólások megtekintése

Nincs új bejegyzés.