Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Szociális munka

2008.12.12

Szociális munka

 

 

1.

A professzionalizáció sajátosságai:

·       tudományosság,

·       szakterületté válás,

·       értékrend kialakulása,

·       strukturáltság,

·       technikák kialakulása.

Beépül a bürokráciába, hatalommal is rendelkezik (pl. gyámság, kényszerítő eszközök, stb.).

 

Megjelenik a szakmai specializáció:

·       pszichiátriai,

·       gyermekjóléti,

·       klinikai,

·       pártfogó, stb...

Az oktatás fontosságát az ENSZ is kiemelte 1951-ben.

 

Különböző életszituációkkal foglalkoznak:

·       gyerek-fiatalok, család,

·       idősek,

·       fogyatékosok,

·       szenvedélybetegek,

·       devianciák, bűnmegelőzés, büntetettek,

·       élet minőségével kapcsolatos területek:

pl. munkanélküliség, szegénység, lakás, hajléktalanság, stb.

 

A szociális munka gyakorlata:

·       értékek,

·       célok,

·       szankciók,

·       ismeretek és módszerek együttese,

·       beavatkozás,

·       problémamegoldó folyamat.

Szakmai szocializáció során szakszerűség:

·       tudás (szemlélet, elméletek, technikák, információk),

·       értékrend, etikai kódex,

·       szakmai személyiség.

 

A szoc.munka értékei:

·       humán értékrend,

·       Emberi Jogok Nyilatkozata,

·       alapérték a kliens részvétele, bizalma, önmeghatározása,

·       szakmai értéknek számítanak  az etikai elvek (mert ezek mindig értékekből származnak).

 

Érték = mi a jó, elvárható / etika = mi a helyes, korrekt.

A szoc.munkás értékei a társadalom értékeiből származnak, de nem azonosak velük. Eltérések mindig vannak pl. a hangsúlyokban, prioritásokban.

 

Szakmai etikai kódex:

·       a szakmai értékek átváltása viselkedésbeli elvárásokká.

·       irányelv a dilemmák kezelésére,

·       a szakmai kapcsolatokat szabályozza.

·       a kliensnek abban nyújt segítséget, hogy a kompetencia és a szakmai integritás kérdéseit megismerheti ebből.

 

Humán ökorendszer:

·       1. az ember testileg

·       2. intraperszonális szint

·       3. interperszonális szint

·       4. család és kiscsoportok,

·       5. a helyi közösség,

·       6. adott kultúra,

·       7. nemzet, állam, társadalom.

A szintek között interakciók vannak.

 

A társadalmi zavarok az integráció zavarai:

diszkrimináció, deviancia, család felbomlása, munkanélküliség, alacsony iskolázottság, stb.

Az integráció különböző szinteken történik (pl. család, egyház, stb.). Csak ezután következik a szakszerű beavatkozás. Aszociális funkcionálás a cél.

 

2.

Tudás:

·       empirikus,

·       tárgyilagos,

·       bizonyítható.

Érték:

·       jónak, kívánatosnak tartott célok.

Egy értéket egy másikkal nem lehet megkérdőjelezni,ismerettel igen.

 

Etikai döntéshozatal kényszere

Etikai dilemmák:

·       versengő értékek,

·       versengő lojalitások,

·       több eltérő alrendszerből álló kliensrendszer,

·       értékilemmák.

Akkor elfogadható egy érték sérelme, ha azzal egynagyobb érték sérelme kerülhető el.

 

Készségek a szoc.munkában:

·       közvetlen gyakorlat,

·       erőforrások használata,

·       közvetett gyakorlat,

Kiemelt készségek:

·       kommunikációs,

·       kapcsolatok használata,

·       eredmény elérése.

Készségek:

·       eljárások, rutinok, a szakma begyakorlása. Készségcsomagok "használata":

·       esetkezelés,

·       családgondozás,

·       csoportmunka,

·       közösségi munka,

·       adminisztráció.

 

Kompetencia és határok ismerete:

·       kompetenciahatárok,

·       szakmai határok,

·       személyes határok.

 

Önismeret - önbizalom - önvédelem!

Intuíció - kreativitás - élettapasztalat!

 

A problémamegoldás a szoc.munka folyamata. Szükséges hozzá:

·       megfelelő elméleti tudás,

·       szakma értékei és szabályai,

·       megfelelő viszony a klienssel,

·       együttműködés a klienssel.

 

A problémamegoldó magatartás:

·       fel kell ismerni a szükségletet,

·       a probléma megnevezése,

·       a helyzet tanulmányozása, adatok gyűjtése,

·       alternatív cselekvési módok,

·       döntés és végrehajtás, értékelés.

Ez tulajdonképpen a reflektív gondolkodás 5 fázisa.

 

Problémamegoldó modell

A kontaktus felvételének fázisai:

·       1. a probléma körülhatárolása, meghatározása,

·       2. a cél meghatározása,

·       3. szerződéskötés,

·       4. felmérés,

·       5. értékelés,

·       6.cselekvési terv megfogalmazása,

·       7. gnosztizálás.

A cselekvés fázisai:

·       8. a terv végrehajtása,

·       9. befejezés,

·       10. értékelés.

 

3.

Esetkezelés:

·       interjú,

·       kommunikáció,

·       felmérés,

·       probléma vizsgálata,

·       problémamegoldó folyamat végigvitele,

·       források mozgósítása,

·       kliens készségfejlesztése,

·       eredményesség - befejezés,

·       értékelés.

 

Az interjú 3 típusa:

·       információs

·       a probléma hátteréről, élettörténetéről

·       diagnosztikus

·       döntés előkészítés, specifikus döntés

·       terápiás interjú

·       változást akarunk elérni.

 

Az interjú szerkezete:

·       felépítő szakasz,

·       középső munkafázis,

·       lezárás.

A kliens jó érzéssel menjen el, a szabályokért a segítő felel.

 

Kérdezés:

·       információszerzés,

·       segíteni az elmondásban,

·       kapcsolatteremtés,

·       ráirányítás,

·       fókuszálás (minden terület más fókuszálást igényel, ezért hogyan értelmezem)

·       direkt kérdések az érzelmekre,

·       egyre inkább szűkíteni a lényegre a kérdéseket,

·       tesztelő kérdések (pl. mennyi, milyen, stb.).

Kérdezési hibák:

·       sugalmazás,

·       nyomozás,

·       kihallgatás,

·       szuggesztív,

·       bombázó,

·       homályos,

·       igen-nem,

·       értékítéletet erőltető.

 

Hatékony kommunikáció

 

ADÓ

csatorna

VEVŐ

gondolatok

kódolás

eljuttatás

dekódolás

válasz fogalmazódik

 

Hatékony üzenetküldés:

·       úgy értsék, ahogy mi (azonosság jöjjön létre)

·       visszajelzés legyen

·       legyen teljes az üzenet és specifikus

·       adekvát és kongruens verbális és nonverbális közlés

·       redundancia (többféleképpen közölni)

·       megfelelő legyen a befogadónak (kultúra és nyelvi szinten, tapasztalati és élmény háttér szintjén is)

·       az érzelmek pontos fogalmazása.

 

A Közlő megbízhatósága:

·       megbízok-e benne

·       milyen motívumai vannak

·       kongruens-e

·       dinamizmusa elfogadható-e.

 

Specifikus megértő készségek:

·       parafrázis (saját szavakkal kifejezni),

·       a közlő érzelmeinek érzékelése,

·       a jelentéseket tisztázni.

 

4.

A felmérés folyamata:

·       információk beszerzése,

·       elemzés,

·       a felmerült momentumok "elrendezése",

·       Eredmény:

·       a probléma megfogalmazása az összes tényezőjével.

Fontos a pozitív tényezők befoglalása a felmérésbe (erőforrások, adottságok, stb.)

 

Információforrások:

·       kérdőívek,

·       szóbeli beszámoló

·       nonverbális viselkedés,

·       interakciók közvetlen megfigyelése,

·       kiegészítő információ másoktól,

·       pszichológiai tesztek,

·       személyes tapasztalatok.

 

Információforrások felosztása:

·       közvetlen és közvetett

·       interakciók - szóbeli beszámoló

·       elsődleges és másodlagos

·       szóbeli beszám. - mások inform.

A probléma azonosítása:

·       miben látja az ügyfél a problémát,

Milyen területeket kell ezután felmérni:

·       környezeti tényezők

·       társadalmi környezet és egyéb rendszerek

·       kapcsolati rendszerek

·       családi, társadalmi hálózat (barátok, közintézmények, szakemberek, stb.)

 

Fejlődési szükségletek felmérése

Fejlődési és változási szakaszok nehézségei

Változások:

·       házasság,

·       özvegység,

·       munka vagy szakma megváltozása,

·       válás, elválás,

·       nyugdíjazás,

·       egyedüli szülővé válás.

 

Az emberi viselkedés célirányos, adott viselkedésre késztetnek külső események, egészségi és pszichés állapotok. Tudnunk kell, hogy a szereplők összjátéka hogyan hozza létre a problémát. Fontos tehát a szerepek meghatározása.

 

A probléma értelmezése:

Fontos, hogy a kliens hogyan értelmezi, tisztázni kell a hozzáállását. Esetleg téves magyarázatok vannak (pl. címkézés, téveszmék, áltudományos magyarázatok, irreális elképzelések, stb.).

A felmérés vonatkozik a problémás viselkedés gyakoriságára is.

Előzetes események (felgyorsító események).

Érzelmi reakciók

Megoldási sémák, kísérletek, készségek (kibújási séma, agresszivitás, megalázkodás, stb.). A készségek kiemelése fontos.

Intraperszonális, személyközi és környezeti rendszerek kölcsönhatásából jönnek létre a problémák.

 

 

Hozzászólások

Hozzászólás megtekintése

Hozzászólások megtekintése

Nincs új bejegyzés.